2006. szeptember 6., szerda ZULU 21:00:)

Reggel ismet egyutt indultunk a tobbiekkel a francia orara. Az oran nagyon gyorsan haladtunk az anyaggal, igyekeztem tartani a lepest, de joparszor nem vagtam, hogy mi a helyzet. Hulla faradt voltam, ugyhogy tobbszor kellett visszarangatnom magam a klinikai halal allapotabol. Ket dologra jottem ra: 1.ez a nyelv nem a magyaroknak lett kitalalva (megjegyzem: hal' istennek), 2.akkor ejtem ki helyesen a francia szavakat, ha annak amit mondok semmi koze nincs ahhoz, ami le van irva...
A fantasztikus francia ora utan Laci bejelentette, hogy o hazamegy. En rohogtem egy jot, azt hittem csak poenkodik. De o total komolyan gondolta, hogy egy nappal azutan hogy ideert mar megy is haza, es visszafizeti az osztondijat, tojik az egeszre. Kerdeztem miert, erre azt mondta, hogy o nem akar franciaul tanulni, nem ert semmit se az oran, meg kulonben is... Nagyon kivolt a srac, latszott hogy total melyponton van. Igyekeztunk neki felvazolni, hogy egyszer adodik ilyen lehetoseg az eleteben, hogy fel evet kulfoldon tanuljon ugy, hogy meg fizetnek is erte, ugyhogy gondolja meg megegyszer ezt a hazautazosdit, mert ez nem poen. Nem igert semmit, azt mondta, hogy elmegy netezni, aztan vagy hazamegy az esti busszal, vagy nem. Mondanom se kell nem voltam tul boldog.
Ezutan Melindaval, Giuseppevel, Ericaval es Christiannal vettunk kajat es megebedeltunk az egyik parkban. Ebed utan elmentunk mi is netezni, meg shoppingolni...
(Kozben dobtam egy smst Lacinak, hogy ne menjen haza, mindenkepp maradjon itt, par nap mulva mar biztosan jobb lesz, stb., es Melindat is megkertem, hogy irjon neki, biztos ami biztos.)
Boltozgatas (magyarositok:) kozben mindenkinek adtam becenevet: Giuseppe: Peppe; Erica: Era, Christian: Chris, Melinda: Linda (tudom nem tul fantaziadus becenevek, de a semminel tobb-legalabb addig is tanultam a nevuket:) Mindenkinek tetszett az "uj" nev, csak Melindanak nem, ugyhogy o marad Melinda. A Laszloval komoly nehezsegeik voltak, ezert ugy gondoltam, hogy a Laca nekik is konnyebb lesz, ugyhogy mostmar itt is Laca vagyok (neha Laco, Lazo, Laza, Lazarito!...:), a masik Laszlo meg lett Laci...
Egesz delutan setalgattunk a varosban, nagyon elfaradtam, ugyhogy eldontottem magamban, hogy ezt az estet a regeneralodas oltaran fogom felaldozni.
Egyutt megvacsoraztunk a koliban, kozben befutott Laci is es kozolte hogy marad Liegeben es nem megy vissza(yeah-yeah-yeah:). Megkoszonte a torodest, meg az smseket is. Latszott, hogy mar jobban van.
Korabbi dontesemet tiszteletben tartottam es bealudtam (a tobbiek invitaltak, hogy menjek veluk a Carréban, de eselyem se volt ra).