2006. szeptember 5., kedd
Reggel fel kilenckor egyutt indultunk a Rurhbol a franciaorara, mondanom se kell hogy hulla faradt voltam, de azert kivancsian vartam mi var rank, hiszen meg sose tanultam franciat, ugyhogy erdekes volt a szitu. A tanar (Vivien) termeszetesen csak franciaul beszelt, idonkent amikor latta rajtunk, hogy se kep se hang, akkor azert angolul is elmondta az okossagait. Eleg hulye helyzetbe kerultunk, hiszen Melinda es en nem tudunk franciaul egy kukkot sem, ellenben Christian, Erica kifejezetten jol beszel franciaul es Giuseppe is kepben van. Ugyhogy a tanar inkabb halado kurzuskent fogja fel a temat, mi pedig elegge kilogunk a sorbol (magyaran szolva: fingom nem volt mit karattyolt franciaul a tanar:). Eleg farszto 3 orat toltottunk egyutt Viviennel, az ora vegere Laci is megerkezett. Eleg szarul nezett ki a 17 oras buszut utan, es nem latszott tul boldognak, hogy epphogy megerkezett mar egybol franciaul kellene beszelnie (o se tanult ezelott franciat...).
Ora utan Eddivel elmentunk megnezni az alberletet, amit tegnap ajanlottak. Eleg nyugis kornyeken van, olcso (210 euro/szoba/ho, ami itt olcsonak szamit), es Eddie azt mondta, hogy jobb ha elfogadjuk ezt az ajanlatot, mert nagyon nehez 3 embernek 5 honapra szobat talalni. Mi hallgattunk ra, a szobak se tuntek rossznak, meg persze a semminel minden jobb, ugyhogy ala is irtuk az alberleti szerzodest. Ha minden igaz 2 afrikai sraccal fogunk egyutt lakni, egy togoival es egy kongoival. Nem mondanam, hogy ez volt minden almom, dehat ez van, ezt kell szeretni...
Delutan elmentunk Lacival boltba venni egy kis sort, aztan en bepunnyadtam, mert hirtelen ramtort az egy heti faradtsag (meg a bucsubuli otthon:), utana a golyatabor:), majd pedig a kiutazas es a megerkezes viszontagsagai:( erosen megviseltek fizikailag).
Vacsorora Giuseppe vallalta, hogy csinal nekunk igazi olasz pastat. Finom volt, de nemileg csalodtam, hogy a szoszt a boltban vettek,meg ez a pasta al dente tema nekem nem igazan jon be. Vacsorara eljott meg Dario,egy masik olasz csaj (Melitta), meg egy belga csaj is, de neki nem vagom a nevet.
Vacsora utan johettek a sorok. Christian megmutatott nekunk egy spanyol piazos jatekot, ami nagyon vicces volt. A lenyeg: ha azt mondod pim, akkor a toled balra ulonek kell mondania a kovetkezot(pim,pam vagy pum), ha azt mondod pam akkor a toled jobbra ulonek, ha pedig azt mondod pom, akkor annak akire epp nezel. Tehat mindenki csak annyit mondhat, hogy pim,pam, vagy pom, ha rakerul a sor.Ha valaki nem figyel es rosszkor szolal meg, vagy nem mond semmit, akkor annak innia kell. Mondanom se kell, hogy joparszor belegabalyodtunk a jatekba, a vegere nagyon jo lett a hangulat.
Ezutan a belga csaj mondott egy ennel egyszerubb jatekot (persze a vegere mar rohadt bonyolult lett), amiben annyi volt a feladat, hogy mondtuk sorba a szamokat 1-tol 15-ig es minden korben kicsereltunk egy szamot valamilyen mas szora (peldaul a 7-et 9-re, a 8-at 3-ra, a 9-et meg 7-re az egyszeruseg kedveert:). Aki elrontotta a felsorolast annak innia kellett:)...
Kb. ejfelig jatszottunk es iszogattunk, aztan mindenki bepunnyadt.

7 Comments:
Kedves Laca!
A nevet csak a Te kedvedért választottam...
Szóval: eddig két napot olvashattunk amit Belgiumban töltöttél. Ez alatt alig tanultál valamit franciáúl, viszont tanultál két bebaszós játékot, illetve tudsz spanyolul káromkodni.
Szép!
És még milyen lesz a folyatás?!?!
Jóccakát!
u.i.: Tudod ki volt Erasmus?
6:47 du.
Na ez a togo&kongo meccs érdekesnek ígérkezik:)
Vigyázz magadra, a Mein Kampfot a párnád alatt tartsd:)
9:56 du.
Először is tisztázzuk ki volt Wesselényi!
10:29 du.
Ezt a játékot felírtam.:D
11:39 de.
"Erasmus 1467. okt. 28-án Rotterdamban született.... 1509. juliusában már Angliában találjuk, ahol Morus Tamásnál tartózkodva írja meg "A Bolondság dicsérete" (Encomium Moriae) hirhedt könyvét, melyben kiméletlen támadást intézett korának erkölcsi romlottsága és a lábrakapott visszaélések ellen. ...
1515-től 1521-ig állandóan utazgatik. Könyveinek kiadása végett többször megfordul Baselben. Első izben 1515-ben időzik ott és becses baráti összeköttetéseket szerez, melyek később nem kevéssé fogják ösztönözni, hogy e kedvére való várost állandó tartózkodásra válassza ki. ...
1521. őszén ott hagyja Louvaint és Baselbe telepedik át, melynek szép fekvése, megnyerő bánásmódú lakossága és ottlakó tudós barátai: Beatus Rhenanus, az Amerbachok, Froben már régtől fogva nagy vonzó erőt gyakoroltak rá. ...
Halála hosszas szenvedés után az 1536 év jul. 11 és 12-ike közötti éjjelen következett be."
:)
12:41 du.
Jo fejek a negrok, csak mindig odacsodulnek hozzajuk a kornyeken elo egyeb afrobelgak, ugyhogy kb. nalunk van a helyi fekete emberjogi szervezet szekhelye:)...
En vagyok az arca a szervezetnek:).
12:51 du.
A valódi kérdés, hogy csinosak-e azok a fekete lakótársak... és csak utána jöhetnek az emberjogi kérdések
9:24 du.
Megjegyzés küldése
<< Home