OKTÓBER 23. , hétfo ZULU 19:56!!!!!!!!!!!!

50 év. Igazán szép évforduló. Sajnálom, hogy nem voltam otthon, szívesen részt vettem volna a megemlékezéseken. Ehelyett irány a suli, ott szenvedhettem egész nap:(.
Auditon kiadott a tanárnő egy több mint 20 oldalas angol szöveget, hogy hipp-hopp olvassuk el és készítsünk swot-analízist a szövegben található belga csokoládégyártó cégről. Mondanom se kell, hogy azért angolul még kicsit több időt vesz igénybe a néma értő olvasás, pláne, ha közben még beszélgetnem is kell Charlieval. Szóval nem nagyon haladtunk a dologgal, mondta a tanárnő, hogy következő órán majd visszatérünk a kérdésre.
Angolon semmi extra, magnóztunk, úgyhogy oda kellett figyelni rendesen. Mondjuk sok esélyem így se volt, mert úgy hadartak, mint az állat.
A current economic issues órán bejelentette a tanár, hogy következő órán dolgozatot írunk. Óra után felvázoltam a tanárnak, hogy nekem ez az időpont nem igazán felel meg, mert a magyarországi barátaimmal épp Brüsszelben leszek. Megértő volt és megengedte, hogy egy héttel később írjak:)(mert volna mast mondani...)
A szokasos forgatokonyv kovetkezett: net (épp annyi, hogy a leveleimet, meg a hireket atfussam), rohanas haza, kaja, majd irany a francia 6-tol. Francia utan Pot au lait, két sor a tobbiekkel és rengeteg-rengeteg nevetés:). A hazaut mar nem volt olyan poén, mert szakadt az eso. Az ilyen eshetoségre felkészulve mindig magamnal tartom az esernyot:). Ennek oromére Paola betarsult mellém, nem akart szétazni:). Az olasz lanyokkal mentem haza, mert cserébe hogy ilyen gentleman voltam és menedéket nyujtottam Paolanak, megvartak velem a buszt és velem jottek egy darabig:). Itt a vége fuss el véle...