2006. oktober 28., szombat, magyar konyha Laca modra:) ZULU 02:00 > 01:00 :)

Délutan 5-ig aludtam, nem is igyekeztem felkelni, hogy legalabb az alvassal némileg utolérjem magam. Miutan sikerult kimasznom az agybol megejtettem néhany telefont és leszerveztem az esti fozocskét. Ugy egyeztunk meg, hogy Javinal lesz a vacsora és Carlos hozza a kuktajat, amiben hamarabb meglesz a porkolt:). Ezutan otthon kinlodtam egy darabig, aztan 8 korul elmentem a spanyol lanyokhoz, hogy megnézzem mi a helyzet Sofiaval (pénteken kiengedték a korhazbol, ugyhogy mar az alberletben van). Szerencsére sokat javult az allapota, mar nevetni is tud a hulyeségeimen:). Nem maradtam sokaig, mert a sracoknak beigért vacsora nem varhatott:). Ahogy mentem Javihoz egyszer csak latom, hogy ott szenvednek egy kerékparral Christiannal az utcan. Kiderult, hogy Chris tegnap este hazafelé "talalt" egy bicajt. A torténethez hozzatartozik, hogy az o biciklijét csutortok este ellopta valaki a belvaros egyik legfrekventaltabb pontjarol... Szoval ugy volt vele, hogy visszalopja. Persze a torténet nem ilyen egyszeru, mert ezt a bicajt is valaki el akarta lopni, csak félmunkat végzett és elhagyta a bringat. Ekkor jott Chris, o kérdezoskodott, hogy kié a jarmu, de senki se tudott semmit, ezért az egyik taxissal kihivtak a rendorséget (szerves része a torténetnek, hogy Christian erosen illuminalt allapotban volt péntek este:). Fél ora varakozas utan, miutan nem jottek a zsaruk, Chris fogta a gépet és elindult vele haza. A gond csak annyi volt, hogy a kerekénél le volt lakatolva, szoval cipelnie kellett:). Ahogy hazaért felcipelte a 3.-ra, kozben persze nekiment mindennek, aminek lehetett a hazban. Erre a fobérloje felment hozza, hogy mi a gond, hallotta a zajt, szoval magyarazkodnia kellett rendesen. Mivel nem akart tobb galibat ugy dontott, hogy athozza Javihoz a biciklit. Ekkor lattam én meg oket az uton, ahogy a lakatot probaltak eléggé kezdetleges modszerekkel eltavolitani a jarmurol (rugdosas és rangatas volt a jol "bevalt" modszer:). Jot rohogtem rajtuk:). Végul levittuk Javihoz a gépet, ott még késsel nekiment Chris a lakatnak, de esélye se volt, ugyhogy inkabb nekilattam a fozésnek. Ugy lesték minden mozdulatomat, mintha buvésziskolaban lennék tanar ok meg a diakjaim:). Christian minden lépésnél kulon megkérdezte, hogy most mit csinaltam, illetve, hogy miért tettem amit tettem:). Természetesen most is Carlosra kellett varnunk. 10 korul belibbent a kuktaval, ugyhogy a tényleges fozéshez is nekilathattam. Ahogy jott ugy el is ment, mert Chris albérletében kellett még neteznie. A porkolt hamar meglett a kuktaban, alig kellett 40 perc neki:). Kicsit masképp csinaltam, mint otthon szoktam, mert raktam bele kolbaszt is (jofajta Gyulait:), az ugyse ronthatja el:). Nem vartunk Carlosra, mert iszonyatosan éhesek voltunk mar. Javi és Christian nem gyozték dicsérni a foztomet, nagyon izlett nekik. Valoban jol sikerult, nagyjabol az erejét is eltalaltam, bar nekem még lehetett volna egy kicsit csiposebb... Mivel mar elegunk volt Carlos allando késéseibol ugy dontottunk, hogy megtréfaljuk. Az adagjat elrejtettuk és helyette Javi 2 napos osszeszottyadt makaronijat tettuk ki az asztalra. Amikor megérkezett nagy hévvel esett neki. Mondtam, hogy bocs hogy kihult, de ez a te hibad, miért késtél. Kérdeztem, hogy hogy izlik neki, mire o nem tul meggyozoen valaszolt, hogy hat nem rossz, de lattam az arckifejezésén, hogy nem egészen erre szamitott, de azért derekasan tomte magaba, csakhogy nehogy megsértsen:)... Mar alig birtuk ki rohogés nélkul, ezért amikor mar majd a felét megette a tésztanak, elétettem a tanyér porkoltet. Mintha egy vulkan tort volna ki, ugy szakadt fel a nevetés belolunk:):):).
Vacsora utan azon tanakodtunk mit csinaljunk, mert a szombat este itt halott, meg nekunk se volt tul sok kedvunk a tegnap este utan... Kozben Dario is beesett és arra jutottunk, hogy csak elnézunk a kozelbe egy spanyol srac hazibulijaba:). Giuseppe, Erica és Paola is csatlakozott hozzank. Joparan voltak a hazibuliban, de elég sok arcot nem ismertem. Szerencsére 2 korul megérkeztek Tete baratai, akikkel mar csutortok este osszecimbiztem a Carréban. Jofej sracok nagyon. Elmesélték, hogy csutortok este 6 korul elkezdtek rallizni egy bevasarlokocsival (ahogy azt mi is tettuk nem is olyan rég Carlossal:), és a végeredmény az lett, hogy Tete baratja kiesett a kocsibol és négy oltéssel varrtak ossze az allat a korhazban. Természetesen én rogton buszkén mutogattam nekik a hasonlo séruléseimet az allamon (az allam én vagyok!:), amiket hasonlo korulmények kozott sikerult elszenvednem (lasd Unimaxos buli 2000 nyara:). Szoval jokat rohogtunk, kozben meg visszaallitottuk az orainkat. Eloszor életemeben a hivatalos idoben, 2 és 3 kozott sikerult visszaallitanom az idot:)! Annak oromére, hogy nyertunk egy orat, meg a tarsasag miatt is, ugy dontottem, hogy maradok még. Carlossal lezsiroztam, hogy nala alszok ma, szoval ezzel se volt gond. Inni nem volt kedvem, meg nem is nagyon csuszott a tegnap este utan, ezért lassan kezdett teljesen lemerulni az aksim. Végul uj ido szerint fél 5-kor léptunk le Carlossal, de o még el akart menni a Carréba is, amire én mar fizikailag képtelen voltam. Ramzarta az ajtot, aztan lelépett, én pedig egy perc mulva mar az igazak almat aludtam:)...