2006. november 12., vasàrnap - foci, foci, foci

Kb. 2-ig aludtam, megebédeltem, tanultam egy kicsit, aztán már indultam is a városba, mert tegnap Juannal megbeszéltem, hogy együtt nézzük majd a Sevilla meccsét (ő nagy Sevilla szurkoló, tegnap rengeteg képet mutatott a tavalyi UEFA-kupa meccsekről, amiken ott volt, meg a Super-kupa meccsről is a Barcelona ellen, mellesleg a faterja Sevilla egyik polgármesterjelöltje a tavaszi választásokon…:). Sajnos késtem egy félórát a srácok pedig már leléptek valamelyik pubba, nekem pedig elfelejtettek szólni… Na mindegy, alternatívának úgyis ott volt a Real-Osasuna meccs Christiannal 7-től. Felhívtam és mondtam neki, hogy itt várom a spanyol lányok albérletében. Addig a lányokkal beszélgettem. Christian természetesen késett, pedig neki volt fontosabb a meccs, elvégre ő a nagy Real-fun, nem én:). Szóval a meccs első negyed órájáról lecsúsztunk, a Real már egy nullra vezetett van Nistelrooy góljával. Épp anyummal beszéltem mikor a holland meglötte második gólját és a félidőig még egyet hozzátett, úgyhogy a szunetben màr 3-0 volt van Nistelrooy javára az Osasuna ellen:). A szünetben egy mellettünk ülő idősebb spanyol fickóval beszélgetünk, engem Chris tolmácsolt:). Természetesen rögtön feljött Puskás és Kubala:). Kérdeztem a férfitól, hogy ő látta-e élőben játszani Puskást és azt mondta, hogy persze, olyan volt, mint a villám:). Jó volt ezt hallani, hogy egy magyarról így áradozik egy külföldi! Kár, hogy Ő már nincs többé…
A második félidőben a holland csatár még egyet bepakolt az Osasunának, amire csak eggyel tudtak válaszolni, szóval a jelenlévők többségének legnagyobb megelégedésére sima Real győzelem született:).
A meccs után még ettem egy nagy „belga” sült krumplit (ez az igazi, Andikáék már tudják:), Christian elkísért az Operáig a buszhoz, aztán hazajöttem és fél 11 körül már itthon voltam.