2006. szeptember 12., kedd ZULU 00:01

Tartva magunkat az elozo esti megallapodasunkhoz csak fel 11kor sikerult felkelnunk, Christian lelepett intezni az ugyeit, nekem meg odaadta a laptopjat, hogy addig tudjak netezni a koliban. 2 korul elleptem a boltba venni kajat (tojast, meg bacont, gondoltam egy jo kis tukortojas megteszi ebedre:) Megcsinaltam az ebedemet a Rurhban, aztan egyutt ettunk Claudiaval, meg Christiannal. Claudianak megmutattam egy rogtonzott vakterkepen, hogy merre van Magyarorszag. Szoban eleg nehez vele kommunikalni, mert nem nagyon vagja az angolt, en meg ugye nem tudok olaszul (miert nem tanultam rendesen az elmult evben?), meg (meg) franciaul sem.
Delutan meg a suliban is neteztem egy kicsit, aztan siettem haza, mert estere a lengyelekhez voltunk hivatalosak hazibuliba. Hazafele a kozeli hid labanal helyi kemenygyerekek (hat 16-17 ev koruli kisebbsegi vegyes vagott) beszologattak, hogy adjak cigit meg egyebek. En jobbnak lattam nem reagalni az erdeklodesukre es orommel vettem eszre, hogy 15-20 meterrel elottem setal Carlos es Javi, ugyhogy gyors leptekkel a nyomukba eredtem. A nagy osszeborulkozas kozepette elmondtak, hogy a mi kornyekunkon neznek alberletet, es ha mar itt vagyok mutassam meg nekik a mi lakasunkat, hogy tudjak mire szamitsanak. Keszseggel vegigvezettem oket az alberletunkon, de azert elore szoltam, hogy ne szamitsanak nagy durranasra. Nekik tetszett, legalabbis azt mondtak…
Este 10 korul indultunk a lengyelekhez, termeszetesen jocskan lekestuk a fel 11re megbeszelt talakozot… Mire odaertunk mar voltak vagy 10en es utanunk is meg joparan erkeztek, ugyhogy vegul legalabb 20-25 erasmusos hangoskodott a szomszedok legnagyobb oromere:). Neveket ne varjatok, de azert nehany az ottlevok kozul: Karol, Josephine, Anna, plusz 2 egyeb lengyel, Erika, Giuseppe, Sabrina, Claudia, Antonio (olaszok), ket portugal csaj, Christian, Carlos, Javi, es meg nehany spanyol, plusz egy angol csaj, egy francia csaj, mi harman magyarok:),futottak meg…
A buli jo volt, bar zene csak egy elhasznalt kismagno radiojabol szolt, nem tul hangosan es nem is tul jo zene, ugyhogy a tancos resz most elmaradt. Iszogattunk, beszelgettunk, meg jokat rohogtunk egymas hulyesegein. 3 korul indultunk haza, szerencsere a helyi kemenyeknek addigra mar lottek a pizsit, de azert Lacinak keze ugyeben volt a bicska, biztos ami biztos...
Sok kepet csinaltam, ugyhogy elobb-utobb ti is lathatjatok majd a diszes tarsasagot.