2006. szeptember 11., hetfo ZULU 65:98

Kb. 4-5 ora alvas utan reggel Lacival es Melindaval elmentunk a kozeli bevasarlokozpontba, hogy vegyunk agynemut, etelt, meg minden egyebet, amire szuksegunk lehet. Sikerult 70 eurot elpasszolnom, dehat ez van. Vettem parnat, paplant, agynemut, evoeszkozoket, tanyerokat, meg soksok kajat. Amibol lehetett, illetve amibol volt szigoruan csak az "1" markajelzesu termekeket vettuk (otthon kb. ennek felel meg a "tesco gazdasagos" megjeloles, csak ez talan valamivel igenyesebb-megiscsak Nyugat-Europa:). Szoval van mar 1-es parnam,1-es melytanyerom, 1-es 100 %-os narancslevem, 1-es wc papirunk es 1-es sajtunk...
Nagynehezen hazacipekedtunk, majd az ebedre efogyasztott mirelit 1-es pizza utan elindultunk franciara, mivel ma kivetelesen delutan volt az ora a tantestuleti ules miatt. Egy pozitivuma biztosan van az alberletunknek, megpedig, hogy sokkal kozelebb van a sulihoz, mint a koli volt, ugyhogy 15 perc alatt oda is ertunk. Az ora szokas szerint fantorpikusan, hihetetlenul, elmonhatatlanul "kiraly" volt. Erkezett egy uj arc kozenk, aki Christian baratja, Carlos Spanyolhonbol. Elso ranezesre jo fejnek tunt, bar ora kozben kiverte nalam a biztositekot azzal, hogy megkerdezte, hogy Magyarorszagon az angol-e a hivatalos nyelv. No comment.
Ora utan mindenki ment dolgara, en Christiannal megbeszeltem, hogy csak akkor vagyok hajlando begyalogolni este a varosba, ha buli utan bent alhatok nala a koliban. Azt mondta, hogy teljesen ok a dolog, ugyhogy fel 11re meg is beszeltuk a talakozot:). Delutan neteztem meg egy kicsit, aztan hazamentem pakolni meg enni valamit. Mivel ma volt Laci szulinapja, mondtam neki, hogy kotelezo eljonnie neki is bulizni, max o is bent alszik a koliban valakinel. Azt mondta benne van, ezert eleg varatlanul ert a bejelentese indulas elott, hogy o inkabb otthon marad, mert bepunnyadt... Ot is sajnaltam, hiszen csak a szulinapja volt, meg azt az uveg tokajit is, amit ma estere tervezett meginni:). Na mindegy, elindultam egyedul. Oriasleptekkel haladva a 45 perces utat megtettem fel ora alatt, ugyhogy nem kestem le a randevut a tobbiekkel. Egyutt indultunk neki az ejszakanak Christiannal, Carlossal, Javival (o is uj arc, termeszetesen spanyol:) Maria Elenaval, Darioval (o a spanyol),Darioval (o olasz:), Ericaval, Giuseppevel, Claudiaval, Antonioval es Sabrinaval (Zolika nyugi, lesznek kepek, ha megirod hogy tudom feltenni oket:).
A madarlatta soroket hipp-hopp betoltuk odamenet, majd a Carréban az ejjel-nappaliban potoltuk a keszleteket. A spanyol arcok nagyon firtattak, hogy igyuk huzora a sort, de en mondtam nekik, hogy azt nem arra talatak ki. Addig-addig eroskodtek, hogy en is belementem, de csakis a 0.33as dobozzal. Sajnos elsore nem sikerult, kb. fel decit meghagytam, de mivel nem maradhattam szegyenben, a magyarok becsuleteert kuzdve sikeresen letoltam megegyet:). Ezutan tiszteletbeli spanyolla valtam. Osszefutottunk a lengyelekkel is ( mostmar emlekszem a masik lany nevere is: Josephine). Sikeresen elsajatitottam nehany lengyel kifejezest, amit most nem szivesen reszleteznek, ertheto okokbol...
4 korul ertunk be a koleszba, ahol a foldon jutott nekem csak hely, de egyaltalan nem izgatott a dolog, nagyon jol aludtam. Lefekves elott mondtam Chrisnek, hogy en a holnapi franciaorat biztosan szabotalom, amivel o maximalisan egyetertett, ugyhogy teljes bekessegben hajthattuk alomra a fejunket...