2006. szeptember 25., hetfo ZULU 00:02 - Elkezdodott a tanitas!!!

Na megegy hid:)




De nehez az iskola taska...:)

Delelott bementunk Eddyhez, hogy infokhoz jussunk, de nem volt sehol. Gondoltuk szetnezunk az epuletben, es szerencser meg is talaltuk, epp orat tartott. Mi turelmesen megvartuk a terem elott, majd lementunk vele az irodaba, hogy vegre osszeallitsuk az orarendunket. Delben kiderult, hogy fel egytol dupla uzleti angolunk van, utana meg Current Economic Issues (aktualis gazdasagi kerdesek- csak angolul jobban hangzik:)orank. Amugy nagyon laza orarendet sikerult osszeallitanom, egyedul hetfon lesz egynel tobb oram:).
Az angol nagyon jo volt, jo a tanar, szeretni fogom. Meglepo modon mindent ertettem ami elhangzott:). Szoba jott Gorogorszag is es a tanar megkerdezte, hogy mi a fovarosa. Dobbent csend. Hoppa mondom, ez kemeny. Jopar masodperc eltelt, mire valaki kinyogte a valaszt...
Ora utan Laci lelepett, hazament pakolni, mert ma o visszautazik Magyarorszagra egy bo hetre. Mi pedig bementunk a kovetkezo orankra. Nem volt rossz, mivel erdemben semmit se csinaltunk, csak amolyan blabla ment, de ez a tanar mar eleg erdekesen beszelte az angolt, sokszor nem ertettem mit akar.
Az orak utan neteztunk fel 7ig, rankzartak az osszes letezo kijaratot, csak hatul a kocsikijaronal tudtunk meglepni... Otthon bealudtam, aztan fel 9-kor arra keltem, hogy ennem kell. Megvacsoraztunk lent, aztan beszelgettunk es kozben Jonky is megjelent a szinen es betarsult a diskurzusba (epp az Egeszseges erotika sztorijat vazoltam fel Melindanak; mivel MEG NEM LATTA AZ EGESZSEGES EROTIKAT-nalam ez foben jaro bun). Jonkyval nagyon erdekes dolgokrol beszelgettunk, sokat meselt Afrikarol meg Togorol, meg korabbi utazasi elmenyeirol. Volt mar Japanban, Franciaorszagban, Szardinian, Luxemburgban es most Belgiumban es most Angliaba keszul. Ja, es mar vagy a negyedik diplomajat csinalja.Gondoltam magamban jo hogy ismerem, ki tudja, hatha egyszer o lesz Togo miniszterelnoke (ilyen kepzettseggel szerintem meg nalunk is elmenne, arrol nem is beszelve, hogy felenk barkibol lehet miniszterelnok:). Mindenesetre az elmondhato, hogy kb. o Togo utazo nagykovete, kicsit szimpatikusabb mint Megyo.
Ejfelig elbeszeltuk az idot, utana szunya.

2006. szeptember 24., vasarnap ZULU --:--

Az aldozatok emlekere



Az emlekpark



A Fort de Flémalle-nal (nem photoshopos krealmany:)



11-kor sikerult felkelni, majd mivel fogytan volt a kenyerunk Lacival elugrottunk a kozeli paki-shopba (a tobbiek csak igy hivjak a pakisztaniak altal vezetett kisboltokat). Reggeli utan elindultunk a varosba, hogy netezesi lehetoseget keressunk, de en ugy voltam vele, ha mar kimozdulunk csinaljunk valami ertelmeset is, ugyhogy ellatogattunk a kozeli Fort de Flémalle-hoz, ami egy katonai emlekmu. Az elso vilaghaboru elott epitettek ezt az eroditmenyt, es mindket vilaghaboruban fontos szerepet jatszott strategiai elhelyezkedesenek koszonhetoen (egy magaslaton talalhato, ugyhogy aki elfoglalta ezt az eroditmenyt az gond nelkul lohette az egesz kornyeket). A torony mellett van egy nagy templom is, es egy emlekpark a haboru aldozatainak. Nagyon tetszett az egesz, szinte erezni lehetett a levegoben a tortenelmet... Kedvelem az ilyen helyeket. Az egyetlen gond az odaut volt, mivel hegynek felfele kellett baktatnunk. Alfoldi gyerek leven nem epp kedvemre valo az ilyen(mar a betonon is szedulok, nemhogy meg hegyek, mas se...), de itt meg kell szoknom, mivel Liegé egy volgyben talalhato es nagyon sok az ilyen dimbes-dombos terulet erre. Na mindegy, a latvany karpotolt a faradozasaimert.
Utan kerestunk egy netkavezot, ahol 2 euroert tudtam ket orat netezni (ez kivetelesen olcsobb, mint otthon). Melinda elugrott Carloshoz, hogy feltegye a kepeit a kamerarol Carlos gepere, mi pedig hazaleptunk Lacival. Megvacsoraztunk, es kozben beszelgettunk Tresorral. Kiderult, hogy csak a kongoi nepzenet, meg a vallasos zeneket szereti, es nagyon vallasos, sokat szokott imadkozni. Megoldodott a rejtely, hogy miert beszel magaban estenkent... Erosen meglepodtunk, mert en tutira vettem, hogy a feka rappet szereti, ki nem neztem belole, hogy ennyire vallasos lehet. Mindenesetre erdekes. Persze ez sokkal jobb, inkabb imadkozzon hangosan, minthogy az altalam erosen gyulolt francia feka rappet bomboltesse (ez meg az amerikai fekazenenel is rosszabb).
Vacsora utan Lacival vilagmegvalto eszmefuttatasokba kezdtunk, egeszen ejfelig beszelgettunk, kozben Melinda is hazaert.
Az elalvas nehezen ment, mert Tresor es Jonky (igy kell helyesen leirni, lelestem az egyik levelerol:) nagyon hangosan beszelgettek a szomszedben. Tobbszor elhangzott a "homosexualité" kifejezes, ugyhogy jobbnak lattam hanyadt fekudni:). Nehezen aludtam el. Fo az eberseg. :)(Azert van egy kis retesz az ajtomon, de az nem hiszem hogy sokat segit rajtam, ha valaki igazan be akar jonni...:)

2006. szeptember 23., szombat ZULU 36:36 - Maastricht, eros napsutes, a haj meg mindig tart:)

Ez csak azok kedveert, akik ketelkednek, hogy valoban voltam-e Maastrichtban:)






A bicigli parkolo



A diszes tarsasag (Olivier valamiert hianyzik a keprol)



Kettokor sikerult kimasznom az agybol, es gyorsan osszekaptam magam, mert tegnap este megbeszeltuk a tobbiekkel,hogy ma atugrunk Maastrichtba. Haromnegyed 4-kor talakoztunk Ritaval (o portugal) mivel o kozel lakik hozzank es egyutt mentunk a vasutra. A tobbiek mar ott vartak minket, osszesen 14-en voltunk az erasmusos csapatban:). A vonatut kb. 20 perc volt, kozben kisebb nezetelteres akadt koztunk es a kaller kozott, mivel beultunk az 1. osztalyra Carlossal meg Christiannal. Mondta a ficko, hogy ki kell fizetnunk a kulonbozetet, mi pedig az elore megbeszelt:) forgatokonyv szerint tettuk a hulyet, hogy fogalmunk se volt, hogy ez az elso osztaly (persze egyertelmu volt, de valoban nem volt kiirva a kocsiban), es hogy rogton atmegyunk a 2. osztalyra. Vigyorgott egyet, vagta, hogy nem vagyunk hulyek, nem problemazott. Otthon nem hiszem, hogy ennyivel megusztuk volna...
Mikor megerkeztunk rogton erezni lehetett a kulonbseget Hollandia es Belgium kozott. A vasutnal egybol szembetunt egy komoly kis bicigliparkolo, a biciglik tobbsege le se volt lakatolva. Mondta is Javi, hogyha Spanyolorszagban igy otthagyod valahol a bicodat, akkor el is koszonhetsz tole. En mondtam neki, hogy ez nalunk ugyanigy van. Hiaba no ott is sok a cigo:). Az utcak sokkal tisztabbak mint Liegében, es a belvarosban csak kerekparral kozlekednek. Nagyon tetszett, otthon is el tudnam kepzelni hasonloan peldaul Szeged belvarosat (Szolnokot mar kevesbe).
Nagyjabol bejartuk az egesz belvarost, de sajnos nem tudtam megnezni azt az epuletet, ahol alairtak a maastrichti szerzodest. A tobbiek nem is nagyon tudtak mik azok a maastrichti kriteriumok. Konnyu nekik, naluk mar van euro...
Este 10-kor indult vissza a vonatunk, ugyhogy addig beultunk egy teraszos barba, de en nem ittam semmit, mert elveimmel osszeegyeztethetetlennek (huh:) tartottam a 2.30 eurot 0.25 centiliter sorert. Ez azert mar tenyleg durva! Pat meselt nekunk Kanadarol. Gyakorlatilag az jott le belole, hogy rohadt nagy es a keleti parton levo egy-ket nagyvarost leszamitva nincs sok neznivalo, hacsak nem az oriasi erdok, meg a hegyek. Megtudtam azt is, hogy kik azok a rednecks (Rednex:). Ok Kanada legnagyobb parasztjai, akiknek azert voros a nyakuk, mert egesz allo nap kint vannak a napon es ezert mindig leeg a nyakuk... Nem ok Kanada legkedvesebb lakoi, legalabbis ezt vettem ki Pat szavaibol:). Hazauton jot marhultam Carlossal meg Javival, "komoly" eszmecseret folytattunk a vilag nagy dolgairol (lasd: politika, nok, Magyarorszag, Spanyolorszag, stb...).
Hullafaradtan ertunk haza fel 11-kor, a bulit mindenki lemondta, ugyhogy mi is hazabuszoztunk es ejfel korul mar az agyban voltam.

Kepek hidakrol-just for Zoli!!!:)

Ez egy masik hid:)



A kedvenc hidam:)

Ejszaka



Szurkuletkor



Nappal-alulneztbol



Nappal-oldalrol

2006. szeptember 22.,pentek ZULU 24:00

11 korul keltem, majd reggeli-ebed a tobbiekkel es mivel meg mindig nem tudunk mit kezdeni magunkkal, mivel nincsenek oraink (ellenben a tobbiekkel) bementunk netezni a suliba. Kb. harom oran keresztul szenvedtem a blogommal (kepeket raktam fel, de az itteni gepek katasztrofalisak-ennyit a nyugat-europai oktatasi infrastrukturarol...). Utana megint haza, tap a gyomorba, majd irany a laundry service:). A mosoda tulaja egy indiai ficko, aki elmeselte, hogy o igazabol mar Liberiaban szuletett,meg a szulei vandoroltak el Indiabol valamikor az elozo szazad elejen, o meg valamikor a 80as evekben tette at szekhelyet Liegebe. Gondoltam magamban eleg kalandos kis elettortenet, itt jopar emberkenek lehet meg ilyen,legalabbis elnezve az etnikai osszetetelt... Aztan mondta, hogy hallotta, hogy gaz van nalunk. Na mondom szep, mar az indiai-afrikai -liegei mosodas is vagja mi folyik otthon. Kiraly, most legalabb bekerultunk a hirekbe. De milyen aron... Beszelgettunk meg a sportrol is, ez hal' istennek jolly-joker tema, szinte mindenki kerdezte mar hogy mi a legnepszerubb sport nalunk. Mikor mondtam, hogy a foci, akkor annyit tudott, hogy Puskas. Ez is valami, de azert mar unom a magyarazkodast, hogy miert olyan benak a magyar csapatok, meg a magyar jatekosok. Benak es kesz, nincs ezen mit magyarazni (igen Zolika meg a Loki is nyomorek, mert kikapott egy no name sehol nem jegyzett csapattol a BL elo-elo-elo-selejtezojeben, es termeszetesen a Fradi is az, mivel a masodosztalyban eszi a fene, es az egesz magyar foci ugy ahogy van egy kalap gane).
Eztan megvacsoraztunk, majd egy kis pihi utan busszal bementunk a varosba. 22.30-ra volt megbeszelve a talalka a Place de Cathedral-nal, termeszetesen senki nem volt ott kiveve a portugal csajokat, akik elmondasuk szerint mindig kesnek... Nagynehezen osszeverodott a tarsasag es attettuk szekhelyunket a Carréba, a non-stop ele:). Laci elhozta magaval az uveg Tokajit, amit meg is bontottunk. Latnotok kellett volna a lengyel lanyok arcat, mikor meglattak a Tokajit Laci kezeben. Oda-meg vissza voltak tole, mondtak, hogy ez a kedvencuk es hogy ottthon ha tehetik ilyet isznak. Orommel nyugtaztam magamban, hogy legalabb ok ismerik, dehat ki ha ok nem...
Hosszas diskurzusba kezdtunk Magyarorszagrol, Aleksandra mondta, hogy naluk a magyar borok a legmenobbek, meg hogy a batyja volt mar nalunk es mondta, hogy a langost mindenkepp ki kell egyszer probalnia. En kisse felelotlenul megjegyeztem, hogy majd en sutok nekik langost (tudom, hogy nem nehez, de meg sose csinaltam, de nem gond, szeretem a kihivasokat:). Miutan eloadta osszes tudomanyat nekunk kellett bizonyitanunk, hogy mennyire ismerjuk lengyel baratainkat. Sikerult elkapraztatnom fantasztikus tortenelmi ismereteimmel:):):), ugyhogy kiegyeztunk egy baratsagos dontetlenben. Elvegre lengyel, magyar ket jo barat...
Megismerkedtunk ket uj kanadai arccal is, ok Pat es Olivier. Veluk hosszasan elemeztem a Magyarorszagon kialakult politikai helyzetet, mivel mind a ketten politologus hallgatok, ugyhogy kepben voltak. Vegul arra jutottunk, hogy minden politikus hazudik, es hogy mindenhol igy mennek a dolgok. Abban azert egyetertettek, hogy Kanadaban es mas, nalunk szerencsesebb tortenelmi fejlodesu orszagokban egy ilyenert repult volna a miniszterelnok. De nem nalunk...
Kesobb egy helyi drogos kezdett velunk beszelgetni es valahogy sehogyse akarodzott neki lelepni, pedig mar nagyon untuk a fejet. En szivem szerint mar kiutottem volna a ringbul (volt vagy 165 centi meg hozza kemeny 50 kilo a gyerek), de a hatterben ott feszitettek a haverjai, mi meg ugye idegen palyan jatszottunk. Jobb a bekesseg cimszoval elkuldtem a guzsba, mikor mar nagyon kilett vele a tokos-makos retesem...
Szerencsere nem lett balhe, de azert meg susmorogtak egy sort egymas kozott. Azert ilyenkor jo tudni, hogy a kozelben van legalabb 50 spanyol meg kb. ugyanennyi olasz erasmusos, akik keszseggel besegitenek, ha valami balhe lenne. Legalabbis remelem:).
Kesobb bementunk egy kocsmaba, ahol a kinai pincer belenk kotott, hogy fogyasszunk, vagy huzzunk el. Nem volt tul szimpatikus. Vegul a maradas mellett dontottunk es vegul megint az asztalokon kotottunk ki:).
Mar epp nezegettem az oram, hogy lassan indul az elso busz, amikor egy helyi arc felajanlotta Melindanak, hogy hazavisz minket (Zolika!, meg mielott valamifele megjegyzest tennel Melindara szeretnem tudatni veled, hogy o is olvassa a blogot es a KOMMENTAROKAT IS:):):).
5 korul ertunk haza, en meg beburkoltam egy szenvicset, utana tertem nyugovora.

2006. szeptember 21., csutortok ZULU -65:99

10-kor arra keltem, hogy csorog a telefonom. Hirtelen nem vagtam mi van, meg hogy hol vagyok, par masodpercembe tellett, mig realizaltam magamban a helyzetet(de szepen fogalmaztam,istenem:). Melinda volt az, o Christiannal aludt, es kerdezte, hogy mikor es hol talakozzunk, mert talalkank volt Eddyvel 11-kor. En elmentem ele, mert utba esett, majd irany a suli. Eddy szokas szerint nem tudott semmi ujdonsaggal szolgalni, tovabbra is annyit tudunk, hogy a suli hetfon kezdodik, de hogy milyen oraink lesznek es mikor az meg rejtely...
A "hasznos" infok utan neteztunk egy kicsit, mint minden nap, de valahogy megse tudom utolerni magam (es ezert elnezest is kerek mindazoktol, akik naponta latogatjak az oldalamat frissites(eke)t remelve...).
Net utan irany a Carrefour, fogytan az "1"-es elmiszerkeszletem:). Sikeresen eltapsoltam 30 eurot a tevecuccert (csak neked Ricsi-mindorokke Egeszseges erotika!!!).
8-ra ertunk haza, es annak ellenere, hogy csak 4 orat aludtam es egesz nap fel-ala jarkaltam a varosban (ohh igen!!!:) kifejezetten fittnek ereztem magam este. Ennek oromere fel 12-ig beszelgettunk Lacival mindenfelerol. Szokas szerint a gondolataimmal tobbszor is sikerult megvaltanom a vilagot az este folyaman...

Kepek minden mennyisegben!!!! Lassatok csodat:)!

2006. szeptember 20., szerda ZULU 00:55

Delelott, reggeli utan, elmentunk megnezni az egyetem nyelvi lektoratusara, hogy hogyan mukodik ez a francia nyelvtanfolyam. Magunkhoz vettunk egy-egy jelentkezesi lapot, en csinaltattam magamrol 5 diakigazolvanykepet egy automataban (mint az Amelie csodalatos elete-ben:). Ezutan cirka 45 perces seta a suliba (mondtam mar, hogy mennyire unom az allando setalgatast?-ha nem akkor most mondom: ROHADTUL UNOM MAR A GYALOGLAST!!!).
Este 6-ig neteztem, hogy beerjem a lemaradasom a blogban, utolsokent leptem ki a sulibol, utanam zarta be a kaput a portas:).
Otthon Trezor mondta, hogy latta a tvben, hogy gaz van Magyarorszagon, tudunk-e rola. Gondoltam, ha mar o is vagja, akkor tenyleg nagy a gaz.
Estere Javihoz voltunk hivatalosak, ugyhogy 9 korul el is indultunk otthonrol. Laci nem jott velunk, mert betegeskedik es nem akarta, hogy tovabb romoljon az allapota (amugy semmi komoly, de fo az elovigyazatossag).
Javinal mar ott volt Javi:), Carlos, Christian, Sabrina, meg egy helyi kiscsaj, akinek nem tudom a nevet. Kesobb erkezett Anna es Josephine. A spanyolok eloadtak, hogy ok otthon mindig calimochot isznak,ami egy spanyol specialitas (boroskola-hagyjuk...). Jatszottunk egy kis pim-pam-pum-ot, a hatas nem maradt el, foleg a lanyok porogtek be nagyon, szokas szerint (bar itt meg kell jegyeznem, hogy szerintem a spanyol sracok sem birjak annyira-hiba no, magyar virtus). Ejfel korul leleptunk a Carréba, ahol szinte csak fiatalok voltak, mert a szerda este itt is az egyetemistake:). Pubrol pubra jartunk, meg a non-stopba is beneztunk, majd a Sorrey-ban kotottunk ki, ami lassan mar a torzshelyunke valik:). Sok helyunk nem volt, ugyhogy kenytelenek voltunk az asztalon tancolni:). Fel hatig ment a porges, utana nem akartam hazabaktani es Carlos felajanlotta, hogy nala alhatok. Eltem a lehetoseggel.

2006. szeptember 19., kedd ZULU 07:45-Antwerpen

Antwerpen-kikoto 1.



Antwerpen-kikoto 2.



Antwerpen-kikoto 3.


Reggel 7.45-re kellett a buszpalyaudvarra mennunk, ahol mar gyulekeztek a diakok. Ket busszal mentunk, kb. ket oras volt az ut, vegig autopalyan. Amikor megerkeztunk meglepodve tapasztaltuk (mi erasmusosok-harmunkon kivul jott meg Maria es Alberto is, ok spanyolok), hogy Antwerpen kikotojeben vagyunk, nem pedig a belvarosban, ahogy mi remeltuk. Kiderult, hogy a logisztika szakosokkal jottunk, akiknek ez amolyan tanulmanyi kirandulas, a tananyag resze. Ugy voltam vele, hogy sebaj, elvegre nem surun lesz alkalmam ellatogatni Europa masodik legnagyobb kikotojebe. Tenyleg brutalisan nagy es eleg csunya is, dehat nem a szepsegeert tartjak... Fel s ala hidak (mind emelheto), oblok, kikotok, kontenerek, hajok, teherautok, olajfinomitok, daruk, kemenyek, minden ami kell. Volt egy vezetonk is, aki reszletesen bemutatott mindent. Valoszinuleg nagyon hasznos informaciokkal szolgalt a tobbieknek, en egy kukkot se ertettem az egeszbol, de azert igyekeztem ertelmes fejet vagni, amikor nekem magyarazott eppen:). A kozpontban megneztunk egy kisfilmet a tengeri szallitasrol is, itt legalabb a kepek alapjan nagyjabol megertettem, hogy mi a tema. Mar epp felvettem a "filmnezes kozben elalvos" pozt, es egy pillanatra meghunytam, amikor hirtelen vege lett a filmnek es felcsaptak a villanyt. Legalabb aludhattam volna egy jot...
Delutan negyig fel-ala jarkaltunk a kikotoben. Megneztunk egy oriasi raktart is, ahonnan az Evian asvanyvizet dobjak szet az egesz vilagba. Eleg durva volt.
Nagyon elfaradtam az egesz napos pogramban:), ugyhogy a hazauton bealudtam.
Jok voltak a pogramok, csak sok volt a kikoto, keves a belvaros (semmi), ugyhogy azert kicsit csalodottan mentunk haza.
Otthon meg dumaltunk Trezorral is, ugyhogy mostmar csak a marokkoi novel kellene beszedbe elegyednem, hogy teljes legyen a beke a lelkivilagomban. Ez nem lesz egyszeru feladat, mert az o angol szokincse csupan az en francia szokincsemhez merheto, szoval nem egyszeru a szitu, de azert majd igyekszem. Addig is nagyokat mosolygunk egymasra, meg bonjour-bonjour, ca va-ca va:). Amugy a kongoi srac is jofej, eddig azt hittem, hogy nem bir minket, de o is nagyon rendes(leszamitva, hogy estenkent hangosan szol nala a tv es hangosan beszelgetnek Johnkeeval...).

2006. szeptember 18., hetfo ZULU 24:01

Megerkezett az eso... Eddig nagyon mazlistak voltunk, mert sutot a nap es 25-30 fokos meleg volt. Ereztem, hogy ez nem lesz mindig igy.
Bementunk Eddyhez es elmondott minden ujdonsagot, meg a tovabbi teendokrol beszeltunk. Kiderult, hogy a sulink csak jovoheten kezdodik:), de nem igazan tudott mondani semmit arrol, hogy mikor lesznek az oraink, mert az osszes tantargy amit angolul fogunk hallgatni most lesz eloszor elinditva, szoval mi leszunk a kiserleti baranyok:). Mondta, hogy van lehetoseg kezdo francia nyelvorara jarni, 50 euro 60 ora es meg 5 kreditet is kapunk erte:). Csinaltunk fotot az itteni diakunkhoz, remelem minel elobb kezhez kapjuk, hogy elvezhessem a diakigazolvany adta engedmenyeket:).
Ezutan szokas szerint neteztem, es megdobbenessel ertesultem az otthoni esemenyekrol...(nem reszletezem a reakcioimat, mert megigertem, hogy nem politizalok a blogomban, pedig lenne mit mondanom...).
Delutan otthon foztunk vacsoranak beillo ebedet es kaja utan beszelgettunk Johnkee-val (remelem igy kell irni a nevet, amugy o a togoi srac). Nagyon jofej, jol elbeszelgettunk, es meg azt is megtudtam tole, hogy a szomszed szobaban lako kongoi srac neve Trezor (lehet, hogy az euromat majd benne tartom, biztos ami biztos:).
Sokat novel a komforterzetemen, hogy lassan-lassan kezdunk kommunikalni a lakotarsainkkal es kezdem otthon erezni magam. Mostmar szivesen jovok haza az alberletbe, ami mult heten meg nem volt elmondhato.
Koran lefekudtunk, hogy rapihenjunk az antwerpeni utra.

A Pont de Fragnée ejszaka

"Csak" ennyien voltunk a lengyeleknel:) (bocs de jopar nevet nem tudok...)

Az uj arcok: a bal sarokban Javi, jobbrol Karol, a kozepen allo srac nevere nem emlekszem...:)

A lengyel hazibulin:). Jobbrol: Christian, Sabrina, Claudia, Erika, Giuseppe, Carlos, Laci, Anna

Jobbrol: Christian, Melinda, Erika, Giuseppe

Sorban: Dario, Laci, Giuseppe (all), Christian (ul)

Ebben az utcaban van az alberletunk:)

Ez a kep meg az odauton keszult, de annyira tetszik, hogy nem hagyhattam ki:)

2006. szeptember 17.,vasarnap ZULU 00:01

Ujult erovel, frissen keltem reggel. Egyutt megreggeliztunk meg beszelgettunk egy jot a konyhaban, aztan elindultunk varosnezo korutra. Az ido erosen paras volt, gondolom ez lehet itt az atlagos (nekunk eddig szerencsenk volt, nem panaszkodhatunk az idojaras miatt). Van egy nagyon szep park a folyo ket aga kozott, egy szigeten, azt keresztul-kasul bejartuk. Nagyon tetszik, hogy rengeteg hid van a folyo (Meuse) folott.
Tervbe vettuk, hogy megnezzuk az itteni egyetemi akvariumot, de elobb elneztunk a piacra. Oriasi piac van itt vasarnaponkent. Tobb kilometer hosszan a folyoparton sorakoznak a portekajukat arusito piacosok. Van itt minden: rengeteg sajt (szigoruan hazi), zoldsegek, gyumolcsok, husok, hazilag keszitett elemiszerek, kifozdek, ruha arusok, virag arusok, minden aminek lennie kell. Itt az arabok aruljak a "kinai" ruhakat, bar az arak meg naluk is magasabbak mint otthon.
A piacnak csak egy toredeken vergodtunk at, mert rengetegen voltak es olyan hosszu volt, hogy nem is lattuk a veget, ugyhogy inkabb visszafordultunk. Seta kozben sikerult egy ket ismeros arccal talalkozni, amire vegkepp nem szamitottam, ugyhogy nagyon orultem neki. Osszefutottunk Giuseppevel es Maria Elenaval is, o mondta, hogy talalt munkat Brusszelben (o tavaly volt Erasmusos a mi karunkon, de mar vegzett), de azert hetvegenkent majd visszanez es partyzunk.
Piacozas utan indultunk az akvariumba, de ut kozben felfigyeltem nemi szirenafenyre a kozelben es jo magyar szokas szerint latni akartam, hogy mi tortenik. Mikor odaertunk csalodnom kellett, mert nem volt semmi baleset, de azert nem maradtunk izgalmak nelkul. Egy csomo rendor, meg piroteknikus volt a teren es egy ovatlan pillanatban az egyik piroteknikus meggyujtott egy petardat kb. 3 meterre tolem. Iszonyatosan beszartam, mert akkorat szolt a tema, hogy beleremegett az egesz ter. Hatrebb huzodtunk es onnan neztuk, ahogy sorban robbangatjak a petardakat. Minden 5. kegyetlen nagyot szolt, aki ket utcaval arrebb setalt azt hihette, hogy az Al-khaida itt tartja a foprobat az ujabb amerikai terrortamadashoz… Brutalis elmeny volt, alig tertem magamhoz, nem is ertem, hogy lakott teruleten, lakohazak kozott hogy robbanthatnak ekkora petardakat. Mondjuk a piroteknikusok valoszinuleg jobban ertenek hozza, en "csak" piromanias vagyok…:)
Ezutan meglestuk az egyetemi akvariumot, ami egy euronkba se kerult, mivel erasmusosok –vagyunk:). Szep volt, de azert nem volt egy nagy durranas. A capak azert kemenyek voltak:).
Hazasetaltunk meg ettunk valamit, kozben irt Christian, hogy varnak minket a Saint-Lauren teren. Kaptuk magunkat es elindultunk. "Alig" 40 perc seta utan hivott, hogy hol vagyunk mar, en mondtam neki hogy mindjart odaerunk a Saint-Lauren terhez, mire o mondta hogy ok a Saint-Lambert teren vannak… Mint kiderult, Javi irta az smst es veletlenul rossz cimet irt… Nem voltam ideges. Meg 20 perc seta utan vegre rajuk talatunk (mar nagyon unom az orokos etalgatast!!!). Elmentunk egy pubba a tobbiekkel, sok uj arcot ismeretem meg. Jott ket uj lengyel lany, egy lett csaj, egy litvan fiu, es meg sokan masok…
A pubrol nehany adat: 3.10 euro volt egy 0.33as belga sor (de legalabb 10%-os), egy 0.25-os pohar vilagos sorert pedig 1.70-et kellett fizetni. No comment. Kompenzacio keppen magammal vittem egy poharat (eleg szep kis kollekciom van mar idekint is:).

Kozos megegyezessel az utolso busszal mentunk haza, mert mar mind nagyon unjuk a gyaloglast…

2006. szeptember 16. ,szombat ZULU 00:00

Delutan fel 3-kor ebresztett Laci, mert ugy terveztuk hogy szetnezunk a varosban. Eselytelen volt reszemrol barmi fele aktivkodas ma. Ereztem, hogy ez nem az en napom lesz. Mondtam Lacinak, hogy felejtsen el, visszafekudtem es probaltam meg aludni, de szokas szerint az ido teltevel most is csak rosszabbul lettem. A szokasos masnapos tunetek kovetkeztek, inkabb nem reszleteznem. Este kilenc korul keltem eletre. Farkasehes voltam, de nem mertem sokat enni, csak egy kis almat, banant… Olyannyira eletere keltem, hogy vegul alig birtam elaludni. Nem ez volt a legjobb napom az elmult ket hetben…

2006. szeptember 15., pentek ZULU 19:56

Az utolso francia ora!!!!!!!!!!!!(egyelore) Talan ez volt a legjobb mind kozul, mert rovid nyelvtanozas utan Franciaorszagrol neztunk egy videot, a Viviane beszelt Belgiumrol, mi pedig a sajat orszagainkrol. Ugy-ahogy be tudtuk nekik mutatni Magyarorszagot, latszott rajtuk, hogy gyakorlatilag minden informacio uj szamukra amit mondunk. Talan a "budapest" szo ismeros volt nekik. Na jo, a tanarno a "tokaji"-ra is ugy reagalt mintha...
Ora vegere beesett Carlos es Christian is, megbeszeltuk valuk, hogy este fel 11kor talakozunk a koliban es egyesitett eroinkkel megyunk neki az ejszakanak.
Delutan a netezest kovetoen Melindaval elmentunk a "plazaba" megvenni a mobilomat. Az elado meglepo modon beszelt nehany szot angolul (nem jellemzo, sot nehol kifejezetten csunyan neznek rank, ha angolul akarunk veluk beszelni). Alig 20 perc alatt sikerult lebonyolitanunk a vasarlast, bar amikor be kellett jelentkeznem a kozpontba az eleg kemeny volt, ugyanis eddig eletemben meg soha nem beszegettem angolul telefonon, es raadasul 5 millio adatot meg szamot kellett bediktalnom... Azert csak sikerult, buszke is voltam magamra:). Bementunk a szupermarket reszbe is, ami jo dontesenek bizonyult, mivel kiderult, hogy itt pentek a kostolok napja. Egy oreg figura 10! szazalekos sorrel kinalt, en el is fogadtam egy fel poharral, egy masik no meg 3 cent specko 15 %os belga likorrel dobott meg. Ehgyomorra ez pont eleg volt a jokedvhez:). "Ne csak igyunk, egyunk is" elvnek eleget teve megkostoltam meg egy levest is, az se volt rossz.
Boltozas utan elugrottunk a kozeli mosodaba, mivel az alberletunkben nincs mosogep (ezzel nem vagyunk egyedul, altalaban egyik alberletben sincs). A mosas cirka 5 euromba kerult, raadasul eltunt egy zoknim is, ami csak a "minden mosasnal eltunik legalabb egy zoknim" elmeletemet erositette meg ujonnan.
Fel kilenc korul megvacsoraztunk, majd elkeztuk a melegitest Lacival es az elozo nap vasarolt vodkaval (untuk mar a sort, valami kemenyebbre vagytunk:). 10kor elindultunk, en meg betaraztam 2 sort, a maradek vodka nagy reszet pedig bekevertuk egy kis "1"-es narancslevel es szinten magunkkal vittuk az utra:). Mire megerkeztunk a vodka-narancs el is fogyott (eleg gyatra fajta volt, tipikus rossz vodka rossz udito parositas - mondhatni vesztes-vesztes jatszma, csak hogy szakmanal maradjunk:), sot mar a sor is fogytan volt. A Carréban korulbelul 30-40! spanyol alkotott egy koloniat, de azert nekunk is sikerult meg egy magyarral osszefutni. Daninak hivjak es meg par erasmusos magyar tarsaval itt tanul politologiat az egyetemen. Sikerult alaposan bemutatnunk a magyar virtust. Laci vett meg vodkat az ejjel-nappaliban, en meg sorokkel tartottam a szintet. Erosen lereszegedtunk. Az egyik bar elott ultunk a szekeken, valaki meglokott hatulrol, a tobbiek meg azt mondtak, hogy egy buzi akarta megfogni a seggemet. Erre en gondolkodas nelkul kivillantottam nekik...:) Tobb pubban is tancoltunk, majd reggel fel hetre ertunk haza Melinda hathatos segitsegevel:).

2006. szeptember 14.,csutortok ZULU 12:00

Ma mar csak 5en voltunk francian, egyre fogyunk, amit nem csodalok. Senki sincs hasra esve a tanartol. Aranyos es segitokesz, de nekunk egyszeruen tul gyors, a tobbieknek meg tul lassu (mindegy, mar csak egy napot kell kibirnunk:).
Ora utan neteztunk, majd Lacival elmentunk a Carrefourba bevasarolni. Megegyeztunk Christianekkal, hogy mindenki szerez be belga mobilszamot, hogy tudjuk tartani a kapcsolatot egymas kozott, hiszen mindenki mashol lakik es mas karon tanul. Mivel se Lacinak, se Melindanak, se nekem nem kartyafuggetlen a mobilom, ezert mindenkepp vennunk kell egyet. En mar amugy is akartam egy uj mobilt, ugyhogy bevallatam, hogy en veszek egyet es abba veszunk kozosen egy SIM-kartyat. A bevasarlokozpontban vegigjartuk az osszes mobilos uzletet, begyujtottem az osszes infot (tudatos vasarlo-a tajekozottsag magabiztossa tesz:).
A boltbol este 8 korul, hulla faradtan ertunk haza, ugyhogy vacsora es egy kis beszelgetes utan mindannyian nyugovora tertunk.

2006. szeptember 13.; szerda ZULU 23:59

Meglepoen konnyen ebredtem, annak ellenere, hogy reggel 9-re kellett mennunk franciara. Az oran mindossze 4en voltunk, mert Laci szabadnapot vett ki, Giuseppe hazautazott, Christian pedig logott; ellenben erkezett egy uj spanyol lany: Maria. Christian vegul csak beesett masfel ora kesessel, mondta hogy elaludt, en csak rohogtem. Ora utan neteztem egy kicsit a suliban, majd elmentem a koliba kajalni. 3kor kimentunk a Standard stadionjahoz Chrissel, Darioval es Antonioval jegyet venni a holnapi Standard Liége-Celta Vigo UEFA-kupa meccsre. A spanyolok eroskodtek, hogy a vendegszektorba vegyunk jegyet, mert biztos nagy porges lesz. A jegyarus mondta, hogy a vendegszektorba csak a meccs napjan tudunk jegyet venni, es hogy a jegy ara egysegesen 25 euro. Megbeszeltuk, hogy ennyiert inkabb kihagyjuk (egy havi buszberlet ara szinten 25 euro es ha valasztani kell inkabb buszozok), majd kijovunk egy kiscsapat elleni meccsre, ott mar 10-15 euroert is kapunk jegyet. Hazafele potyaztunk egyet a buszon (1,30 egy jegy!), Christian pedig invitalt hogy menjek veluk meccset nezni (Lyon-Real Madrid) egy spanyol sorozobe. En nem igertem semmit, mert nagyon faradt voltam es kedvem se volt megegyszer bebaktatni a varosba, ugyhogyhogy azzal valtunk el, hogy majd valamikor talalkozunk. Amint hazaertem bealudtam, csak este 8 korul keltem fel. 11ig beszelgettunk Lacival meg Melindaval, utana nagynehezen elaludtam (a szokasosnal is hangosabbak voltak a lakotarsak a szomszed szobaban, plusz a delutani alvas se tett jot).

2006. szeptember 12., kedd ZULU 00:01

Tartva magunkat az elozo esti megallapodasunkhoz csak fel 11kor sikerult felkelnunk, Christian lelepett intezni az ugyeit, nekem meg odaadta a laptopjat, hogy addig tudjak netezni a koliban. 2 korul elleptem a boltba venni kajat (tojast, meg bacont, gondoltam egy jo kis tukortojas megteszi ebedre:) Megcsinaltam az ebedemet a Rurhban, aztan egyutt ettunk Claudiaval, meg Christiannal. Claudianak megmutattam egy rogtonzott vakterkepen, hogy merre van Magyarorszag. Szoban eleg nehez vele kommunikalni, mert nem nagyon vagja az angolt, en meg ugye nem tudok olaszul (miert nem tanultam rendesen az elmult evben?), meg (meg) franciaul sem.
Delutan meg a suliban is neteztem egy kicsit, aztan siettem haza, mert estere a lengyelekhez voltunk hivatalosak hazibuliba. Hazafele a kozeli hid labanal helyi kemenygyerekek (hat 16-17 ev koruli kisebbsegi vegyes vagott) beszologattak, hogy adjak cigit meg egyebek. En jobbnak lattam nem reagalni az erdeklodesukre es orommel vettem eszre, hogy 15-20 meterrel elottem setal Carlos es Javi, ugyhogy gyors leptekkel a nyomukba eredtem. A nagy osszeborulkozas kozepette elmondtak, hogy a mi kornyekunkon neznek alberletet, es ha mar itt vagyok mutassam meg nekik a mi lakasunkat, hogy tudjak mire szamitsanak. Keszseggel vegigvezettem oket az alberletunkon, de azert elore szoltam, hogy ne szamitsanak nagy durranasra. Nekik tetszett, legalabbis azt mondtak…
Este 10 korul indultunk a lengyelekhez, termeszetesen jocskan lekestuk a fel 11re megbeszelt talakozot… Mire odaertunk mar voltak vagy 10en es utanunk is meg joparan erkeztek, ugyhogy vegul legalabb 20-25 erasmusos hangoskodott a szomszedok legnagyobb oromere:). Neveket ne varjatok, de azert nehany az ottlevok kozul: Karol, Josephine, Anna, plusz 2 egyeb lengyel, Erika, Giuseppe, Sabrina, Claudia, Antonio (olaszok), ket portugal csaj, Christian, Carlos, Javi, es meg nehany spanyol, plusz egy angol csaj, egy francia csaj, mi harman magyarok:),futottak meg…
A buli jo volt, bar zene csak egy elhasznalt kismagno radiojabol szolt, nem tul hangosan es nem is tul jo zene, ugyhogy a tancos resz most elmaradt. Iszogattunk, beszelgettunk, meg jokat rohogtunk egymas hulyesegein. 3 korul indultunk haza, szerencsere a helyi kemenyeknek addigra mar lottek a pizsit, de azert Lacinak keze ugyeben volt a bicska, biztos ami biztos...
Sok kepet csinaltam, ugyhogy elobb-utobb ti is lathatjatok majd a diszes tarsasagot.

2006. szeptember 11., hetfo ZULU 65:98

Kb. 4-5 ora alvas utan reggel Lacival es Melindaval elmentunk a kozeli bevasarlokozpontba, hogy vegyunk agynemut, etelt, meg minden egyebet, amire szuksegunk lehet. Sikerult 70 eurot elpasszolnom, dehat ez van. Vettem parnat, paplant, agynemut, evoeszkozoket, tanyerokat, meg soksok kajat. Amibol lehetett, illetve amibol volt szigoruan csak az "1" markajelzesu termekeket vettuk (otthon kb. ennek felel meg a "tesco gazdasagos" megjeloles, csak ez talan valamivel igenyesebb-megiscsak Nyugat-Europa:). Szoval van mar 1-es parnam,1-es melytanyerom, 1-es 100 %-os narancslevem, 1-es wc papirunk es 1-es sajtunk...
Nagynehezen hazacipekedtunk, majd az ebedre efogyasztott mirelit 1-es pizza utan elindultunk franciara, mivel ma kivetelesen delutan volt az ora a tantestuleti ules miatt. Egy pozitivuma biztosan van az alberletunknek, megpedig, hogy sokkal kozelebb van a sulihoz, mint a koli volt, ugyhogy 15 perc alatt oda is ertunk. Az ora szokas szerint fantorpikusan, hihetetlenul, elmonhatatlanul "kiraly" volt. Erkezett egy uj arc kozenk, aki Christian baratja, Carlos Spanyolhonbol. Elso ranezesre jo fejnek tunt, bar ora kozben kiverte nalam a biztositekot azzal, hogy megkerdezte, hogy Magyarorszagon az angol-e a hivatalos nyelv. No comment.
Ora utan mindenki ment dolgara, en Christiannal megbeszeltem, hogy csak akkor vagyok hajlando begyalogolni este a varosba, ha buli utan bent alhatok nala a koliban. Azt mondta, hogy teljesen ok a dolog, ugyhogy fel 11re meg is beszeltuk a talakozot:). Delutan neteztem meg egy kicsit, aztan hazamentem pakolni meg enni valamit. Mivel ma volt Laci szulinapja, mondtam neki, hogy kotelezo eljonnie neki is bulizni, max o is bent alszik a koliban valakinel. Azt mondta benne van, ezert eleg varatlanul ert a bejelentese indulas elott, hogy o inkabb otthon marad, mert bepunnyadt... Ot is sajnaltam, hiszen csak a szulinapja volt, meg azt az uveg tokajit is, amit ma estere tervezett meginni:). Na mindegy, elindultam egyedul. Oriasleptekkel haladva a 45 perces utat megtettem fel ora alatt, ugyhogy nem kestem le a randevut a tobbiekkel. Egyutt indultunk neki az ejszakanak Christiannal, Carlossal, Javival (o is uj arc, termeszetesen spanyol:) Maria Elenaval, Darioval (o a spanyol),Darioval (o olasz:), Ericaval, Giuseppevel, Claudiaval, Antonioval es Sabrinaval (Zolika nyugi, lesznek kepek, ha megirod hogy tudom feltenni oket:).
A madarlatta soroket hipp-hopp betoltuk odamenet, majd a Carréban az ejjel-nappaliban potoltuk a keszleteket. A spanyol arcok nagyon firtattak, hogy igyuk huzora a sort, de en mondtam nekik, hogy azt nem arra talatak ki. Addig-addig eroskodtek, hogy en is belementem, de csakis a 0.33as dobozzal. Sajnos elsore nem sikerult, kb. fel decit meghagytam, de mivel nem maradhattam szegyenben, a magyarok becsuleteert kuzdve sikeresen letoltam megegyet:). Ezutan tiszteletbeli spanyolla valtam. Osszefutottunk a lengyelekkel is ( mostmar emlekszem a masik lany nevere is: Josephine). Sikeresen elsajatitottam nehany lengyel kifejezest, amit most nem szivesen reszleteznek, ertheto okokbol...
4 korul ertunk be a koleszba, ahol a foldon jutott nekem csak hely, de egyaltalan nem izgatott a dolog, nagyon jol aludtam. Lefekves elott mondtam Chrisnek, hogy en a holnapi franciaorat biztosan szabotalom, amivel o maximalisan egyetertett, ugyhogy teljes bekessegben hajthattuk alomra a fejunket...

2006. szeptember 10., vasarnap - Bekoltozes az alberletbe ZULU 05:47

Mivel csak delben sikerult felkelnunk, ami mai napra tervezett piacozas ugrott, pedig Eddie azt mondta, hogy a vasarnapi nagy piacon minden tudunk venni es nekunk kellett volna ezt azt (pl.: agynemu, kaja, stb.). Na mindegy. Gyorsan megsutottem a felkesz lasagnet, amit tegnap vettunk Chrissel es megebedeltunk. Aztan pakolni kellett, mert 3-ra volt megbeszelve a tulajjal, hogy megyunk a cuccainkkal es elfoglaljuk a szobainkat. A Rurh kolitol kb. 40-45 perc gyalog az alberletunk, ugyhogy 2 utan el kellett volna indulnunk, de termeszetesen elszamoltuk magunkat, ugyhogy csak 3-kor tudtunk eljonni. Alig 100 meter seta utan kitort a borondom kereke... Mondom ok, majd cipelem kezben. Azzal a lendulettel, ahogy megemeltem a borondot kitort a fogoja is... Hat itt mar csak rohogni tudtunk kinunkban, bar a helyzet egyaltalan nem volt vicces. A masik fogojanal fogva kezdtem el cipekni a borondot, de annyira nem esett kezre, ugyhogy nagyon szenvedtem a tobb mint husz kilos tehertol. Aztan ugy gondoltuk, hogy majd jobb lesz, ha ket oldalrol fogjuk, ugyhogy Laci segitett es ugy vittuk egy darabig. De mivel igy se volt rajta fogas, vegul ugy dontottem, hogy ennek a borondnek mar ugyis vege, inkabb huzom a foldon egy kereken... Nem sokaig birtam, meg mar elkezdett kikopni maga a borond is, ezert inkabb vartam egy buszt, amig a tobbiek gyalogoltak. A busz gyakorlatilag a haz elott tett le. Vegul egy ora kesessel megerkeztunk uj otthonunkba. Leperkaltuk az oregnek a havi alberleti dijat (210 euro, ami itt olcsonak szamit), meg az egy havit kauciot, aztan odaadta a kulcsainkat, meg elmondott par hasznos infot, utana le is lepett.
Laci a foldszinten lakik, a mellette levo szobaban egy arab no van, aki marokkoi, en az elso emeleten vagyok, mellettem egy kongoi srac lakik,Melinda pedig a harmadikon lakik szomszedsagaban egy togoi fiuval. Elegge nemzetkozi a csapat... Sose gondoltam volna, hogy valaha egy hazban fogok elni 5 honapig!!! ket negerrel, meg egy arabbal. Lam, ez a pillanat is elerkezett!
Maga az alberlet elegge lepukkadt, a konyha nem a legmodernebb es elegge koszos, es csak egy furdoszoba van az egesz hazban, de legalabb minden szobaban van mosdo. A szobam eleg jo, leszamitva, hogy van egy lezart ajto koztem es a kongoi srac kozott, ami miatt gyakorlatilag minden athallatszik a szomszedbol...
Lent a konyhaban megvacsoraztunk, majd mindannyian egyetertettunk, hogy az elso benyomasunk az alberletrol nem tul pozitiv, mondhatni minusz vegtelen... Mindannyiunkra eros honvagy tort,es kollektive haza akartunk menni. En olyan szinten voltam, hogy rohogogorcsot kaptam a szitu lattan es nem birtam abbahagyni a rohogest. Ez a nap itteni letem legsotetebbikje volt, de en csak rohogtem es rohogtem megallas nelkul. Nem tudtam mit tenni, hat rohogtem.
Este agynemu hijjan felvettem a melegitoalsomat, meg magamra kaptam a kabatot, a kezemet a fejem ala tettem es probaltam aludni, nem sok sikerrel.
...

2006. szeptember 9., szombat ZULU 23:59

2-kor sikerult felkelnem, majd Christiannal elmentunk bevasarolni az esti fozeshez (bevallaltam egy porkoltet, hagy szokjak a magyar kosztot:). A varos tele volt homokkal :), amit sajnos nem a szel fujt ide... Igyekeztunk elkerulni a meleg fesztival gocpontjat, de uton utfelen belejuk botlottunk (nem, nem ugy...). Fel 5re sikerult visszaernunk a koliba, utana bealudtam.
Este 7 korul nekikezdtem a fozesnek, a tobbiek erdeklodve figyeltek, hogy mit mikor rakok a porkoltbe. Sikerult eltalanom a fuszerezest es pont olyan lett az ize, mint a hazainak (mondjuk biztos nem lett volna az igazi az otthonrol hozott piros paprika, orolt komeny, majoranna,meg baberlevel nelkul:) Mindenkinek nagyon izlett, Melinda es Laci elismero szavai estek a legjobban, ok megiscsak tudjak milyen egy igazi jo ungarische porkolt:). Mondjuk Christianra se panaszkodhatom,mert o meg beturt 2 es fel tanyerral-ez mar emberes adag. Erica nem kert a szaftjabol, mert nem szereti a hagymat, hiaba mondtam neki, hogy az a legjobb resze, meg hogy TUNKOLJA VAZZE!!!:):):)
A porkolt utan kotelezo inni, ugyhogy bontottunk nehany Kaiser forte-t (ez a sor 7.8 %os es csak 0.70 euro- szoval ar-ertek aranyban magasan veri a tobbit).
Egy gyors zuhany, betarazas (sor) a kabatba meg a szatyorba es irany a Carré. Velunk jott Erica, Giuseppe, Sabrina (spanyol), Maria Elena (spanyol), Dario (o egy masik Dario, o epp spanyol), Antonio (fa freddo:), Christian, Claudia (olasz). Ut kozben fogytak a sorok rendesen, a maradekot pedig a Chatedral place-nel ittuk meg. Altalaban itt szoktunk estenkent osszefutni a tobbi erasmusossal, most epp a lengyelek vartak mar rank.
Reggelig nyomtuk a partyt, hal' istennek most nem volt semmi gazos szitu, pedig en szamitottam ra. Christiannal meg hazakisertuk Sabrinat, aztan hazahuztunk a koliba. Farkasehesen raszabadultunk a maradek porkoltre, ami meg finomabb volt ujramelegitve (teljesen otthon ereztem magam:). Eves kozben kellett szembesulnom a tennyel, hogy mar reggel fel 7 van, le is dobbentem rendesen, Chris meg jol kirohogott...
Kaja utan beajultam az agyba es rogton mely alomba zuhantam.

2006. szeptember 8., pentek ZULU 04:23

Francia ora!!!!!! Imadom. Mert olyan rovid (harom ora), olyan konnyu (semmit nem ertek), mert olyan francia (brrrr).
Francia utan megint vettunk nemi taplalekot az ABC-ben (Altalanos Beszerzesi Centrum, a gyengebbek kedveert:), es Christian bevallalta, hogy csinal nekunk ebedre tesztasalatat, meg vacsorara is osszedob valamit. A salata nagyon jo lett, bar az olasz kulonitmenynek nem tetszett, hogy ragaszkodtam ahhoz, hogy a tesztat 1 perccel tovabb fozzuk, mint al dente (al dente=kemeny, felig megfott teszta...). A salata osszetevoi: teszta (orso teszta a legjobb), extra szuz olivaolaj (nagyon sok), mozzarella, paradicsom, tonhal konzerv. Erdekes, de finom, ajanlom mindenkinek.
Ebed utan megmutattam Darionak meg Peppenek a leghosszabb magyar szot: megszencsegtelenithetetlensegeskedeseitekert (ekezetek nelkul nehezen ertheto, valaki legyszi irja mar be a kommentarok koze ekezetetekkel, koszi, varom a megfejteseket:). Mondanom se kell, hogy ki voltak akadva. Probalkoztak magyar szoveg olvasasaval is, de sok eselyuk nem volt. Ismet bebizonyosodott, hogy a magyar nyelv nem a legkonnyebbek kozul valo...
Delutan nyomtam egy ping-pong meccset Peppevel (igen Ricsi jol latod:), szoros meccsen 2-0-ra nyert Peppe,de amikor mar kezdtem belejonni, es visszavagot koveteltem, akkor beijedt es inkabb elment alberletet keresni Ericaval. Nyulbela.:)
Neteztem egy kicsit, aztan befutott Chris fulig ero mosollyal, hogy talalt alberletet:). Nemsokra ra Erica es Peppe is oromittasan tert vissza a keresgelesgelesbol, nekik is sikerult kifogniuk egy kot-ot (itt igy hivjak a kiado szobat).
Vacsorara Chris akart csinalni nekunk rizst kubai modra, de nem sikerult ugy, ahogyan tervezte. Mondjuk en mondtam neki, hogy szerintem az egy resz rizs, negy resz viz nem lesz jo arany, de o eroskodott, hogy ezt igy kell csinalni. Termeszetesen a rizs szetfott, ugyhogy nem volt tulsagosan elvezetes, de a melle talat tukortojas, paradicsom es virsli meg igy is epp eleg volt vacsorara.
Tekintettel a nagy oromre nem hagyhattuk ki ezt a pentek estet. Az elso pentek esti bulink Liegében. Megmutatta sotetebbik arcat a Carré (meg mi is:). Mar az se volt egy jo elojel, hogy a varos tele volt homokosokkal, mert holnap lesz az itteni meleg parade...
Az ejjelnappali elott belenkkotott egy kigyurt gyerek (szerintem buzi volt), minden aron verekedni akart velem meg Christiannal. En mondjuk nem nagyon ertettem, higy mit karattyol, de Chris szerint volt nala egy vipera, es azt akarta rajtunk kiprobalni. En nem ereztem annyira veszesnek a szitut, csak azert ragtam be, mert a srac lenyulta soromet. Mindegy, ezt megusztuk. Mar nagyon kellett konnyiteni magunkon, ugyhogy elindultunk Lacival meg Chrissel keresni valami alkalmas zugot (azt erdemes tudni, hogy itt nem veszik olyan szigoruan az utcara vizelest, mint otthon, eppen ezert bulinapokon a Carréban patakokban folyik a vizelet, mondhatni mint a kozepkorban...) Probaltunk bejutni nehany nagyobb bulihelyre, de mindenhol belepot kertek, az pedig elveinkkel ellentetes lett volna, ha egy vizelesert fizetunk, ezert kerestunk egy kozeli kis utcat...
Ahogy visszafele jottunk a Carréba Christianra rajott az 5 perc (a spanyolok nem birjak annyira a piat-szerintem) es elkezdett rugdosni egy kukat. Pechunkre epp akkor jott szembe az utcan egy szazadnyi rendor (na jo csak 10), ugyhogy erosen magyarazkodnia kellett, de rendesek voltak es elengedtek minket. Visszamentunk a non-stopba, ahol epp ket ficko akart lelepni fizetseg nelkul, ugyhogy kissebb bunyo kerekedett a pakisztani boltosok, meg a helyi kemenygyerekek kozott (amugy itt minden kis bolt pakisztaniake). Mi a sarokbol figyeltuk az esemenyeket, majd egy alkalmas pillanatban odadobtuk a sor arat a pultosnak es kiiszkoltunk. Kesobb egy helyi srac kihivott minket egy pub ele, mert a baratnojevel tancoltunk. Mi Christiannal felvazoltuk neki, hogy nem tudtuk, hogy van baratja a csajnak, mert mi erasmusosok vagyunk es mi csak bulizgatunk. Erre a gyerek szint valtott es elkezdte ecsetelni, hogy o hogy szereti az erasmusosokat es meghivott minket egy sorre... Bonuszba meg a pult elott talaltam 2 es fel eurot a foldon:). Ugy dontottunk, hogy a sorospoharakat megtartjuk (otthoni jo szokasomat folytatva:) es atneztunk egy masik kocsmaba. Itt mar semmi erdemleges nem tortent, leszamitva, hogy egy buzi rammozdult, majdnem megfogta a fenekemet, de hal' istennek meg idoben eszleltem a bajt es odebbugrottam, majd sebtiben tavoztunk a helyrol es hazamentunk.
Hosszu es esemenydus nap vegen 5re kerultem agyba.

2006. szeptember 7., csutortok ZULU 01:13

Reggel ismet elindul kicsi, amde annal lelkesebb csportunk a koleszbol a francia orara. Odauton szembesulnom kellett azzal a tennyel, hogy reggel nagyon nehezemre esik megszolalni mas nyelven, szivesebben mondom azt, hogy Jo reggel!, Hogy aludtal?, mint hogy Good mourning! How are u?. Azert par perc utan mindig sikerul asszimilalodnom, hal' istennek.
A francia ma is fantasztikus volt, talan meg kevesebbet ertettem, mint elozo nap... Ez a tanar valahogy nem akarja felfogni, hogy mi SOHA!!! nem tanultunk ezelott franciat es rohamleptekkel halad elore az anyaggal. En csak kapkodom a fejem, meg nagyokat mosolygok ra, amikor kerdez tolem valamit:). Erkezett egy uj lany a csoportba: Cristina Spanyolorszagbol.
A tanar ugyanabban a ruhaban volt, mint elozo nap, es szerdan Eddien is ugyanaz volt, mint kedden... (az errol alkotott velemenyemet inkabb megtartom magamnak)
Ora utan szokasunkhoz hiven a kozeli supermarketben vettunk ebedre valot, aztan visszaleptunk a koliba ebedelni (mondjuk az hozzatartozik az igazsaghoz, hogy a koli a sulitol 30 percre van gyalog, es mar elegge kezd elegem lenni az orokos setalgatasbol). Hazauton felvazoltam Christiannak, hogy Magyarorszag korabban 3-szor akkora volt mint most, meg hogy trianonnak koszonhetoen a kornyezo orszagokban is sok magyar el. Lattam az arckifejezesen, hogy uj neki ez a dolog, de en mar azt is ertekelem, hogy gyakorlatilag mindent tudni akar Magyarorszagrol. A csunya szavakat mar vagja:), meg azt is hogy a magyar foci egyenlo a nullaval. A focinkrol csak annyit tudott, hogy Puskas meg Ferencvaros (bocs Zolika, de ez van:).
Ebed utan neteztunk Chrissel, es mindenkepp keresni akart egy 15-16. szazadi Europa terkepet, hogy megmutassa nekem, hogy akkor Spanyolorszag volt Europa legnagyobb allama. En mondtam neki, hogy akkortajt nekunk is 3 tengerpartunk volt meg... Talalt is par terkepet, de azokon Magyarorszag nagyobb volt, mint Spanyolorszag. No comment.:)
Este megint egyutt vacsoraztunk, aztan mentunk a Carréba bulizni. Talalkoztunk 3 uj erasmusossal, akik Lengyelorszagbol jottek (Karol, Anna es meg egy lany, akinek a nevere nem emlekszem:). Termeszetesen rogton testverunke fogadtuk egymast nehany koccintas kozepette (Nazdarovje! es Egeszsegedre!:)
Nem volt nagy porges, ittunk par sort (amit persze szigoruan csak az ejjelnappaliban vettunk, a legolcsobb ott is 0.80 euro, de ez meg mindig jobb, mint a pubokban, ahol 1.5-2 euroert kapsz egy pohar! sort), tancikaltunk egy kicsit, aztan hazamentunk.

2006. szeptember 6., szerda ZULU 21:00:)

Reggel ismet egyutt indultunk a tobbiekkel a francia orara. Az oran nagyon gyorsan haladtunk az anyaggal, igyekeztem tartani a lepest, de joparszor nem vagtam, hogy mi a helyzet. Hulla faradt voltam, ugyhogy tobbszor kellett visszarangatnom magam a klinikai halal allapotabol. Ket dologra jottem ra: 1.ez a nyelv nem a magyaroknak lett kitalalva (megjegyzem: hal' istennek), 2.akkor ejtem ki helyesen a francia szavakat, ha annak amit mondok semmi koze nincs ahhoz, ami le van irva...
A fantasztikus francia ora utan Laci bejelentette, hogy o hazamegy. En rohogtem egy jot, azt hittem csak poenkodik. De o total komolyan gondolta, hogy egy nappal azutan hogy ideert mar megy is haza, es visszafizeti az osztondijat, tojik az egeszre. Kerdeztem miert, erre azt mondta, hogy o nem akar franciaul tanulni, nem ert semmit se az oran, meg kulonben is... Nagyon kivolt a srac, latszott hogy total melyponton van. Igyekeztunk neki felvazolni, hogy egyszer adodik ilyen lehetoseg az eleteben, hogy fel evet kulfoldon tanuljon ugy, hogy meg fizetnek is erte, ugyhogy gondolja meg megegyszer ezt a hazautazosdit, mert ez nem poen. Nem igert semmit, azt mondta, hogy elmegy netezni, aztan vagy hazamegy az esti busszal, vagy nem. Mondanom se kell nem voltam tul boldog.
Ezutan Melindaval, Giuseppevel, Ericaval es Christiannal vettunk kajat es megebedeltunk az egyik parkban. Ebed utan elmentunk mi is netezni, meg shoppingolni...
(Kozben dobtam egy smst Lacinak, hogy ne menjen haza, mindenkepp maradjon itt, par nap mulva mar biztosan jobb lesz, stb., es Melindat is megkertem, hogy irjon neki, biztos ami biztos.)
Boltozgatas (magyarositok:) kozben mindenkinek adtam becenevet: Giuseppe: Peppe; Erica: Era, Christian: Chris, Melinda: Linda (tudom nem tul fantaziadus becenevek, de a semminel tobb-legalabb addig is tanultam a nevuket:) Mindenkinek tetszett az "uj" nev, csak Melindanak nem, ugyhogy o marad Melinda. A Laszloval komoly nehezsegeik voltak, ezert ugy gondoltam, hogy a Laca nekik is konnyebb lesz, ugyhogy mostmar itt is Laca vagyok (neha Laco, Lazo, Laza, Lazarito!...:), a masik Laszlo meg lett Laci...
Egesz delutan setalgattunk a varosban, nagyon elfaradtam, ugyhogy eldontottem magamban, hogy ezt az estet a regeneralodas oltaran fogom felaldozni.
Egyutt megvacsoraztunk a koliban, kozben befutott Laci is es kozolte hogy marad Liegeben es nem megy vissza(yeah-yeah-yeah:). Megkoszonte a torodest, meg az smseket is. Latszott, hogy mar jobban van.
Korabbi dontesemet tiszteletben tartottam es bealudtam (a tobbiek invitaltak, hogy menjek veluk a Carréban, de eselyem se volt ra).

2006. szeptember 5., kedd

Reggel fel kilenckor egyutt indultunk a Rurhbol a franciaorara, mondanom se kell hogy hulla faradt voltam, de azert kivancsian vartam mi var rank, hiszen meg sose tanultam franciat, ugyhogy erdekes volt a szitu. A tanar (Vivien) termeszetesen csak franciaul beszelt, idonkent amikor latta rajtunk, hogy se kep se hang, akkor azert angolul is elmondta az okossagait. Eleg hulye helyzetbe kerultunk, hiszen Melinda es en nem tudunk franciaul egy kukkot sem, ellenben Christian, Erica kifejezetten jol beszel franciaul es Giuseppe is kepben van. Ugyhogy a tanar inkabb halado kurzuskent fogja fel a temat, mi pedig elegge kilogunk a sorbol (magyaran szolva: fingom nem volt mit karattyolt franciaul a tanar:). Eleg farszto 3 orat toltottunk egyutt Viviennel, az ora vegere Laci is megerkezett. Eleg szarul nezett ki a 17 oras buszut utan, es nem latszott tul boldognak, hogy epphogy megerkezett mar egybol franciaul kellene beszelnie (o se tanult ezelott franciat...).
Ora utan Eddivel elmentunk megnezni az alberletet, amit tegnap ajanlottak. Eleg nyugis kornyeken van, olcso (210 euro/szoba/ho, ami itt olcsonak szamit), es Eddie azt mondta, hogy jobb ha elfogadjuk ezt az ajanlatot, mert nagyon nehez 3 embernek 5 honapra szobat talalni. Mi hallgattunk ra, a szobak se tuntek rossznak, meg persze a semminel minden jobb, ugyhogy ala is irtuk az alberleti szerzodest. Ha minden igaz 2 afrikai sraccal fogunk egyutt lakni, egy togoival es egy kongoival. Nem mondanam, hogy ez volt minden almom, dehat ez van, ezt kell szeretni...
Delutan elmentunk Lacival boltba venni egy kis sort, aztan en bepunnyadtam, mert hirtelen ramtort az egy heti faradtsag (meg a bucsubuli otthon:), utana a golyatabor:), majd pedig a kiutazas es a megerkezes viszontagsagai:( erosen megviseltek fizikailag).
Vacsorora Giuseppe vallalta, hogy csinal nekunk igazi olasz pastat. Finom volt, de nemileg csalodtam, hogy a szoszt a boltban vettek,meg ez a pasta al dente tema nekem nem igazan jon be. Vacsorara eljott meg Dario,egy masik olasz csaj (Melitta), meg egy belga csaj is, de neki nem vagom a nevet.
Vacsora utan johettek a sorok. Christian megmutatott nekunk egy spanyol piazos jatekot, ami nagyon vicces volt. A lenyeg: ha azt mondod pim, akkor a toled balra ulonek kell mondania a kovetkezot(pim,pam vagy pum), ha azt mondod pam akkor a toled jobbra ulonek, ha pedig azt mondod pom, akkor annak akire epp nezel. Tehat mindenki csak annyit mondhat, hogy pim,pam, vagy pom, ha rakerul a sor.Ha valaki nem figyel es rosszkor szolal meg, vagy nem mond semmit, akkor annak innia kell. Mondanom se kell, hogy joparszor belegabalyodtunk a jatekba, a vegere nagyon jo lett a hangulat.
Ezutan a belga csaj mondott egy ennel egyszerubb jatekot (persze a vegere mar rohadt bonyolult lett), amiben annyi volt a feladat, hogy mondtuk sorba a szamokat 1-tol 15-ig es minden korben kicsereltunk egy szamot valamilyen mas szora (peldaul a 7-et 9-re, a 8-at 3-ra, a 9-et meg 7-re az egyszeruseg kedveert:). Aki elrontotta a felsorolast annak innia kellett:)...
Kb. ejfelig jatszottunk es iszogattunk, aztan mindenki bepunnyadt.

Az elso nap-2006. szeptember 4.

Reggel 8ra beszeltuk meg a talalkat Melindaval, mivel 10re voltunk hivatalosak a foiskola (HEMES-Liege) nemzetkozi kapcsolatok irodajara. Alaposan bereggeliztem a tomegszallas ebedlojeben:), majd ismet cipekedhettunk. Nagynehezen megtalatuk a megfelelo buszt, a sofor segitett nekunk, hogy hol kell leszalni (igaz nem vagta az angolt, ugyhogy eleg vicces volt miutan leszalltunk es kezzel labbal mutogatott nekunk, hogy merre tovabb:).
Siman megtalatuk a cimet, ahol mar vart minket Eddie es Julie (ok az erasmus koordinatoraink), illetve 3 erasmusos: Christian (spanyol), Erica es Giuseppe (olaszok). Julie kozolte velunk, hogy most keszseggel segit barmiben, de hosszu tavon ne szamitsunk ra, mert az utolso napokban van es meg a heten szulni fog:).
Eddie rogton egy "jo" hirrel kezdte: egyelore nem tudja, hol fogunk lakni, de azon van, hogy minel elobb talaljunk egy alberletet (mivel koleszt nem kaptunk-no comment!). Azt mondta, hogy folyamatban vannak a papirok, mar csak intezkedni kell, es akkor kujjiccsak nekunk...:).Addig egy hetre kaptunk szobat egy koleszban, kozel a kozponthoz.
Kedelyesen elbeszelgettunk Eddieval, Julieval meg a tobbiekkel, a spanyol sracnak gratulaltam, hogy megnyertek a kosarlabda vilagbajnoksagot. Kozben befutott egy telefon Eddienek, hogy holnap mehetunk megnezni egy alberletet, ami kozel van, olcso (210 euro/ho-ez itt olcsonak szamit), es ahol van hely mindharmunknak (Melindanak, nekem, meg a 3. magyarnak-o Laci, aki szinten Szegedre jar, de csak kedden fog ideerni). Orommel fogadtam ezt a hirt, mivel nem tul kellemes erzes kulfoldon a levegoben logni...
Ezutan egyutt ebedeltunk a tanari kar jelentos reszevel:). Finom volt az ebed, meg ehes is voltam, de nem tudtam sokat enni, elegge feszengtem ennyi tanar tarsasagaban:). Nemileg oldodott a hangulatom az ebed melle elfogyasztott rosénak koszonhetoen, parszor utan is toltottem... A mellettem ulo marketing tanar azt magyarazta, hogy az o fia most ment ki Braziliaba ugy, hogy egyaltalan nem tud portugalul, ugyhogy egyutt erez velunk, hogy mi meg franciaul nem tudunk egy kukkott se ugyebar. Megigertette velunk, hogy evvegere megtanulunk nehany szot, mint peldaul: Merci, Au revoir, Bonjour,marketing...(micsoda Humor Herold a ficko:).
Ezutan Eddie es Vivien (a francia tanarunk, aki hal' istennek tud egy kicsit angolul is:) megmutatta nekunk a varos fontosabb pontjait: idegenrendeszetet, bankokat,a buszpalyaudvart, a Carré-t (ez Liege szuk belvarosa, itt minden este party van, a kis zegzugos sikatorok megtelenek elettel, ha leszall az est...:).
Eleg nagy varos ez a Liege, elso benyomasra nem nagyon tetszett, mert eleg atlathatatlan nekem az uthalozata, meg az utcak is meglepoen koszosak. Mindenhol szemet, meg kutyaszar van. Szoval ez a resz szamomra csalodas, nem erre szamitottam, eleg igenytelenek ezek a belgak... De az igazsaghoz az is hozzatartozik, hogy lattunk gyonyoru regi templomokat meg palotat, meg szep hazakat, meg a folyopart is nagyon szep (itt folyik keresztul a Meuse folyo), ugyhogy osszesegeben nem rossz hely ez. Seta kozben osszeismerkedtunk Giuseppevel, Ericaval meg Christiannal. Mind nagyon jo arcok, en foleg Christiannal talatam meg egybol a kozos hangot. Nagyon konnyen tanulja mas nyelvek "csunya" szavait (nem szeretnem reszletezni, gondolom egyertelmu mely szavainkra gondolok...). En is gyorsan megtanultam par spanyol kifejezest, hisz barmikor jol johet:).
A varosnezes utan elfoglaltuk az uj lakhelyunket a Rurh koliban, elmentunk bevasarolni (vettunk sort is-persze szigoruan a legolcsobbat-0.45 euro volt doboza), majd egyutt megvacsoraztunk. Utana elindultunk az ejszakaba, mert meg kellett neznunk milyen hely az a Carré. Nem csalodtunk. Az osszes bar elott szekek voltak kipakolva, ahol rengeteg fiatal iszogatott. Talakoztunk mas erasmusosokkal is (mind olaszok voltak, Dario, Sabrina es Catrina azt hiszem, de a nevmemoriam meg mindig katasztrofalis, ugyhogy egyaltalan nem biztos:). Nem maradtunk sokaig, mert egyre tobb gyoker jelent meg a kornyeken, nekunk pedig masnap delelott jelenesunk volt a francia oran.

A megerkezes - 2006. szeptember 3.

15.45-kor indult a gepunk Budapest-Ferihegy1-rol Brusszel-Charleroiba. Egyutt indultam Melindaval; o az evfolyamtarsam Szegeden es o is Liegebe kapott osztondijat.
Eletem elso repulese meglepoen kellemes elmeny volt. Orommel nyugtaztam magamban, hogy Magyarorszag felulrol is gyonyoru:). Sajnos nem sok ideig csodalhattam a kilatast (jok a kilatasaink-just for Ricsi; repulni nem tudok, de fara mar masztam es onnan nezem a kilatast-just for me), mert a felhok fole emelkedtunk es elvakitott a feny. Mondjuk azert az se volt egy utolso latvany... A pilota bemondta; hogy majd Belgium felett szamitani kell nemi legorvenyre. Gondoltam magamban, hogy eljott az ideje az imadkozasnak, meg hogy az elso repulesem lesz rovid eletem utolso elmenye, de vegul nem volt olyan brutal, mint a filmekben. Ahogy atertunk az esofelhokon mar lathato volt Belgium. Mindenhol szeleromuveket lattam, meg csinos kis kastelyokat.
A leszallas sima volt,de a biztonsag kedveert azert elrebegtem gyorsan egy miatyankat. A kicsekkolasnal termeszetesen az en borondom jott ki utoljara (miert is ne:), raadasul frankon kiszaggattak két sarkat (welcome in Belgium).
A terv az volt, hogy fogunk egy buszt es elmegyunk a charleroi vasutallomasra, de termeszetesen az orrunk elott ment el egy a kovetkezore pedig meg varni kellett 1 orat...
A vasutra vezeto uton "megcsodalhattuk" Charleroi kulvarosi reszet, ami leginkabb a diosgyori kohohoz hasonlitott, a vasutallomas meg siman verte a szolnokit, korbe panelok (Szolnok- Vosztok lakotelep:) ,szoval az elso benyomas Belgiumrol nem volt tul lelekemelo. Mondanom se kell, hogy nem erre szamitottam...
A vonat mondjuk mar nyugat europai szinvonalu volt, a masodosztaly olyan volt, mint otthon az IC-k. A kaller is segitokesz volt, illetve csak lett volna, mivel o nem tudott angolul, mi meg franciaul, de azert legalabb kedvesen mosolygott:). Hal' istennek a kocsiban egy kijelzon mindig kiirtak a kovetkezo megallot, ugyhogy kepben voltunk. Egyutt kiokoskodtuk, hogy melyik liegei allomason kellene leszallni (az egyszeruseg kedveert van 3 is:), ugyhogy nemileg nyugodt voltam.
A nyugalmam hamar elszallt miutan leszalltunk, mivel termeszetesen nem talaltuk meg a buszmegallot, amit elozetesen neten kikerestunk, ugyhogy fel-ala bolyongtunk a csomagokkal. Sotet volt, esett az eso, ket 20 kilos borondot huztam (Melindaet is bevallaltam, mivel uriember vagyok:), a hatamon egy kb. 10 kilos hatizsak volt, es az utcan csak rosszarcu figurak, meg idiota suhancok voltak...
Nagynehezen talatunk egy ertelmesnek tuno fiatal part, akik tudtak angolul es elmagyaraztak, hogy hogy talajuk meg a szallast. Fel oras kimerito seta utan kb. negyed 11re megerkeztunk a szallasra, ahol ujabb sokk ert minket, mikor megtudtuk, hogy a remelt (es lefoglalt!!!!!!!) 2 agyas szoba helyett mindkettonknek 6 agyas tomegszallason kell aludnia... Annyira faradt voltam mar, hogy tojtam az egeszre, csak egy zuhany meg egy agy volt minden vagyam. A szobamban mar 4-en!!! aludtak, ugyhogy nem nagyon zajonghattam. Amikor megcsorrent a mobilom a szomszedos agyrol agy indiai srac szolt oda nekem vmit, de nem ertettem (valami pastu lehetett:). Gondoltam magamban: indiaiakkal meg ugyse aludtam egy szobaban:).
Elalvas elott eleg vilagvege hangulatom volt, nehezen tudtam elaludni, annak ellenere, hogy hullafaradt voltam.

Az elso bejegyzes

Ugylatszik megiscsak lesz blogom:).
A tobbi kesobb.
Under construction...